Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
Az előadók, korreferensek és felszólalók a tanárképzés és nevelés kérdésein túl a főiskolai oktatás korszerűsítésének időszerű és szükséges lehetőségeit és módozatait is részletesen feltárták. Az elhangzottak alapján nálunk Egerben is új lendületet vett a főiskolai oktató- és nevelőmunka. Ennek külső feltételeit is biztosítják az immár befejezéshez közeledő építkezések. így válik lehetővé, hogy a neveléstudományi tárgyak itt is megkapják az őket megillető szerepet, amelyet a tanárképzésben be kell tölteniük. Ezzel kapcsolatban elsősorban arra gondolunk, amire bevezető előadásában Miklósvári Sándor is célzott: hogy ti. a neveléstudományok elméletének és gyakorlatának az általános iskolai pedagógusképzésben „a legkorrektebb értelemben vett hegemóniát" kell biztosítani. A neveléstudományi tanszékek Hamupipőke-szerepét tehát meg kell szüntetni. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a pedagógiai tárgyak oktatói gyakorlati eredményeikkel, oktató-nevelő munkájuk színvonalával, tehát tényekkel igazolják a nekik szánt és őket a pedagógusképzésben megillető szerepre való alkalmasságukat. A szaktanszékek intenzívebb bekapcsolódása az általános iskolai pedagógia tudományos művelésébe A tanárképző főiskolák munkájának szelleme a reform előtt nem minden vonatkozásban felelt meg az élet követelményeinek. A tudományos igények egyoldalú hangoztatása mellett itt-ott háttérbe szorult a gyakorlati tanárképzés igénye. Ezért a minisztérium 1967-ben a főiskolák igazgatóinak szambathelyi értekezletén hozott együttes határozata alapján kötelező érvényűvé tette az iskolaközpontú szemléletet, az általános iskolai pedagógusképzés egyedül helyes alapelvét. Az oktatási reform egyik iránymutató tézise azt követeli, hogy szorosabbá kell tenni az iskolák kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Ettől az elvtől nem szakadhat el a tanárképzés sem: az élet, a társadalom sürgető igénye, hogy a leendő általános iskolai tanárt mindenekelőtt ennek a feladatnak a szolgálatára képezzük ki, tehát a magas fokú és igényes szaktudományi képzést az új követelményeknek megfelelő tanárneveléssel kell összhangba hozni. Bár a mi egri főiskolánk számára természetes volt ez a feladat, a szombathelyi értekezlet határozatai mégis jelentős változást hoztak az oktatók tudományos kutatási terveinek fokozatos átszervezésében is. Nem feladatunk az igazgatóság és a Tudományos Bizottság ilyen irányú szervező tevékenységének ismertetése, mégis ki kell térnünk néhány utalással annak igazolására, hogy a minisztérium intencióinak megfelelően a szaktanszékek és a gyakorlóiskola oktatói milyen mértékben tértek át az iskolaközpontú tudományos kutatásra, az általános iskolai pedagógia művelésére. (Csak a legutóbbi két tanév adatait közöljük.) Az Állattani Tanszéken dr. Vajon Imre adjunktus „Az állathatározásokkal kapcsolatos tapasztalatok a szakköri foglalkozásokon c. témán dolgozik. Ezzel igen komoly segítséget nyújt egyrészről a biológia szakos 104