Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

4. A Tr hangsúlya általában (pár kivételtől eltekintve) azonos a Sréval. Ennek feltüntetésére nincs szükség. Így eljutottunk ahhoz a megállapításhoz, hogy a melléknévi rövid alakok hangsúlyhelyzetének a pontos bevésését akkor biztosítjuk a tanulók számára legjobban, ha a Ht-hoz hozzátanuljuk, hozzáasszociáljuk a Hr, Nr és Sr hangsúlyképét is. Ez más szóval azt jelenti, hogy a rövid alakú melléknevek hangsúlyváltozásainak megjegyzéséhez, bevéséséhez nem kulcsalakokat asszociálunk (mint a főneveknél), amelyekből rekonstruálhatjuk a hangsúlyhelyzeteket, hanem a három alakban magát a teljes rövid alaki hangsúlyhelyzeteket kapjuk. Mindezt a gyakorlatba úgy vihetjük át, hogy a melléknevek szószedetbe íratásának, valamint számonkérésének az; eddigi gyakorlatával az általános iskola után szakítunk, és új gyakorlatot vezetünk be. Vagyis a hagyományos kiírás és számonkérés régi alakjai (Ht, Nt, St, Tt) helyett egyszerűen Ht-hoz nem a teljes alakot, hanem a Hr-ot, a Nr-ot és a Sr-ot íratjuk. így éppen úgy négy alakot kell megtanulni, mint. azelőtt, de a Ht-ból könnyen levezethető teljes alakok helyett a hangsúlyukat sokszor változtató rövid három alakot írjuk és tanuljuk meg a Ht mellé. Ilyenformán: úzkij, úzkaja, úzkoe, úzkie helyett: úzkij, úzok, uzká, úzko (1) veselyj, vesélaja, veséloe, vesélye helyett: veselyj, vésel, veselá, véselo (1) chorósij, chorósaja, chorósee, chorósie helyett: chorósij, chorós, chorosá, chorosó (3) cérnyj, cérnaja, cérnoe, cérnye helyett: cérnyj, céren, cerná, cernó (3) stb. Az alakok után jó, ha beírjuk a hangsúlyhelyzetet jelölő számokat is (0, 1, 3). Ha így járunk el, ezt az új négyes alaksort vésetjük be, akkor a három alak emlékképe biztosabb lesz, mintha csak bizonyos esetekben egyet vagy kettőt tanultak volna meg, mert a három alak alkotta jellegzetes hangsúlykép ritmusa is ( ; ; ^ ) a fülbe cseng és segíti a felidézést. így az Ihász József által használt Kari Blattner-féle 8 típust 3-ra egyszerűsítve, néven nevezve, a könnyebb megértés kedvéért rajzban is szemléltetve és a felidézéshez szükséges asszociációt is biztosítva, úgy gondoljuk, hogy meg lehet tanítani a melléknévi rövid alakok hangsúlyváltozását is. Természetesen csak a közép- vagy felsőfokú tanításra gondolunk. E módszer a maradandó bevéséshez és biztos felidézéshez a lehető legtermészetesebb, legegyszerűbb, de szinte egyedül hatásos. Noha a fentebb ismertetett három hangsúlytípus megfelelően eligazítja a tanulókat a melléknévi rövid alakok hangsúlyhelyzeteinek az alakulásában, teljesség kedvéért megemlítjük, hogy ezeken a típusokon kívül aránylag igen ritkán előfordulnak még más kivételes formák is. így találkozhatunk két alakos hangsúlyváltozással is mégpedig kétféle változatban is. így van: 87