Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

1. (egymás melletti) két alakos hangsúlyváltozás ( —) Pl. svézij, svez, svezá, svezó, svézi téplyj, tépel, -plá, -pló, -ply légkij, legok, -gká, -gkó, -gki 2. elválasztott két alakos hangsúlyváltozás ( — ) Pl. núznyj, núzen, -zná, -zno, zny grésnyj, grésen, -sná, -sno, -sny Sőt ezenkívül akad még egy alakos élre ugró változás* is ( ) Pl. úmnyj, umén, -mná, -mno, -mny chítryj, chiter, -trá, -tro, -try óstryj, ostér, -trá, -tro, -try síl'nyj, silén, -l'ná, -Ino, -l'ny Itt ennél a típusnál a Hr első fokú megváltozott hangsúlyhelyzetéhez képest ( ) a Nr-ban újabb, a szó vége felé ható változás van () de a Sr és a Tr hangsúlyváltozása nem a Hr jelzett hangsúlyhelyzetének a felvétele, hanem azzal szemben élre ugró ( ). Ez a típus, ha hatását tekintjük, nagyon hasonlít az egy alakos változáshoz, mert csak a Nr véghangsúlyos. Minthogy azonban a Hr-hoz mérjük a Sr és a Tr alak hangsúlyhelyzetét, itt valójában három alakú változásról van szó. Bár ezek igen ritkán fordulnak elő, s kivételképpen kell őket kezelni, szótári, illetve bevésendő formájukra nézve megjegyezhetjük a következőket: 1. Az (^egymás melletti) két alakosnál ( — ) el lehet hagyni a Nr alakot. Tehát: svézij, svez, svezó, svézi. 2. Az elválasztott két alakosnál azonban kénytelenek vagyunk kivételesen egy alakkal megtoldani a bevésendő alaksort: núznyj, núzen, núzná, núzno, nuzny. Az egy alakos élre ugró sorában nincs változás. Az előbbi rendkívüli két alakos típusok bizonyára más típusokból keletkezhettek, amit az is sejtet, hogy rendszerint más típusok változatai (variánsai) gyanánt szoktak előfordulni. Pl. Az egymás melletti két alakos típus váltakozhat a három alakossal: ) — ) ~ ( ) núznyj, núzen, -zná-zno, -zny núznyj, núzen, -zná, -zno, -zny Vagy az elválasztott két alakos váltakozik az egy alakossal: légkij, legók-gká-gko, -gki légkij, legók, -gká, -gkó, -gkí Ilyen két típus közötti ingadozás egyébként akad éppen elég a három alakos és egy alakos változás típusai között is. Pl. -*)-(->--) bélyj, bel, -lá, -ló, -ly bélyj, bel, -lá, -lo, -ly vysókij, vysók, -ká, -kó, -ki vysókij, vysók, -ká, -ko, -ki * Jegyzet. A variánsokban két alakos élre ugró hangsúlyváltozás is előfordul ( —> —> <— ), umén, -mná, ~mnó, -mny. Az élre ugró néha el is választhatja a két alakost {—>—><—). Pl. silén, -Tná, -Ino, Tny. 88