Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Az albizottság fő feladata a nyolc osztályos népiskola és a középiskola új, szaktárgyak szerinti tantervjavaslatának elkészítése. A Népbiztosság júniusban közli: ,,Az új iskola tanterve össze van állítva, a módszeres szempontok tisztázva vannak" [56]. „A tanterv kollektív munkával készült — állapítja meg Dr. Köte Sándor. — A legfelkészültebb szakemberek széleskörét vonták be a munkálatokba. Ebből adódnak a tervezet pozitív vonásai. E pozitív vonások mellett az esetenként fellelhető egyenetlenség is nagyrészt a kollektív munka velejárójának tudható be" [57]. A testnevelési reformjavaslatban No,gy László gondolatai felismerhetőek. Szakmai sajátosságok és részproblémák miatt is a reformjavaslat a testnevelési albizottság kollektívájának véleményét tükrözi, mely lelkes gárda Nagy László tanítását már a gyakorlatban alkalmazza. A reformjavaslatok tárgyanként nyomtatásban is megjelennek. A gyűjteményt 1959-ben újra kiadják [58]. Itt az Előszó említi a szaktárgyi tantervekről: „sokkal több jelent meg, van talán itt-ott lappangó, de olyan is, amelyik örökre elveszett". Ebből a gyűjteményből a „Testnevelés" hiányzik. Kelen Jolán szerkesztésében a megjelent idézett mű [59], Gárdos Magda és Janisch Gyuláné referátuma [60] ismerteti, Dr. Földes Éva idézett munkájában elemzi [61] — sőt már 1953-ban értékeli [62] — a VAOSZ testnevelési reformjavaslatát. A torna bírálata Európában (először Angliában, majd Francia-, Német-, Orosz-, Olaszországban) a múlt század végén a német és a svéd tornát — orvosok, pedagógusok, politikusok, katonák — alaposan megbírálták, aminek jelentőségével dr. Kun László A sport története c. munkájában részletesen foglalkozik [63]. Mi a svéd tornát csak 1906-ban (az athéni olimpián látottak alapján) ismerjük meg. Meghonosítása eklektikus módon: a játék és a sportok összeegyeztetésével, a német torna vezetőszerepének megtartásával történik a középiskolákban. 1916-ban, az átképző tanfolyam hallgatói részére írt tankönyvben a Nevelő torna elmélete megjelenik [64], ami az iskolában már a régi torna feladását jelenti. A VAOSZ reformjavaslata a régi tornát részletesen bírálja, az OTT tantervjavaslatait, a tantervkészítőket alaposan elmarasztalja. Az őszinte, a kemény és a részletes bírálat — valamint a hibák okainak feltárása — a szocialista testneveléselmélet tartalmának kialakítása érdekében szükséges. Itt már nem tessék-lássék foltozgatásról van szó, hanem olyan új testneveléselmélet megalapozása a feladat, aminek egyik előfeltétele a fejlődést gátló hagyományok és szakmai baíhiedelmek felszámolása. Cél, feladat, eszköz A reformjavaslat szerint: „Az iskolai testnevelés célja: 1. a természet segítése a test harmonikus fejlesztésében, 2. a szervek munkabírásának fokozása, 62