Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Didaktika Nagy László tudományos munkásságát 1921-ben megjelent Didaktika gyermekfejlődési alapon [47] c. művével koronázza meg. Testneveléselméleti koncepciójának csupán vázlatos töredéke mindaz, amit ő a Didaktikában a testnevelésről ír. De ahogyan gondolatait életre kelti, az különösen jelentős. Meggyőződését sugalmazza az a tény, hogy az oktatás lefolyását életkori csoportok és a szaktárgyak tudományos rendszerezése szerint tárgyalja és itt is a „testnevelés" az első tárgy. A 9—10 évesekre vonatkozó megállapításait azzal vezeti be, hogy: „A testnevelés az iskolai oktatás uralkodó eszméje legyen!" [48] Jelentős gondolat ez. A gyermektanulmányozás évtizedes munkája során megérlelődött az a szemlélete, amivel pl. a szaktárgyi igény és a gyermek érdeke közötti ellentmondást felismeri és, ha kell a gyermek felé fordul. Ugyancsak kisugárzó erőt jelent másik gondolata:.„A testnevelés feladata az egyéni szempontok és a társas együttműködés érdekeinek összeegyeztetése oly módon, hogy a társas élet kárt ne szenvedjen, tehát a társas élet erősítése." (Kiemelés N. L.-tól.) [49] Megerősíti a testnevelés képességfejlesztő hatásának lényegét, amikor hangsúlyozza: „A testnevelés fő elve, hogy az összes testképző gyakorlatokat mint egységet fogjuk fel. Valamennyinek végső célja a testi erő és ügyesség és az akarat együttes képzése, egyszóval a cselekvőképesség fejlesztése" [50]. Ez 50 év után is testnevelésünk egyik központi problémája, mert e fő elv érvényesítésének módszereit kell korszerűen kialakítanunk. A cselekvőképesség fejlesztésére utal Nagy Sándor egyik megállapítása is, amikor Nagy Lászlónak az oktatás lényegére vonatkozó felfogásából jelentősnek tartja, hogy: „ ... az oktatás tevékenységében a cselekvés, a gyakorlat szempontját iktatta" [51]. „A 7—8. osztály tanításának terve és alapvető módszertani kérdései" c. részben úgy kívánja, hogy „a tanulók testnevelő gyakorlatai sportszerűbbek (N. L. kiemelése) legyenek, mint az előző időszakban" [52]. Sőt konkrét követelményeket szab! „Szükséges a rendszeresebb kiképzés az egyes sportágakban, a sportszabályok, a versenyszabályok ismerete és megtartása, az előnyös testtartás és mozgás a versenyeken" [53]. Időtálló gondolatok, melyek napjainkban is a 13—14 évesek testnevelésének konkrét feladatai, azokkal a mozgásoktatást eredményesebbé tehetjük. VAOSZ reformjavaslata 1918-ban a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (VAOSZ) a radikális és szociáldemokrata pedagógusokat gyűjtötte egybe. „1918. december közepén a VAOSZ tagjai — iskolai reformokat előkészítő bizottságot — alakítottak" [55] — olvassuk a Tanácsköztársaság iskolapolitikájáról írt műben. A testnevelési albizottság vezetője: Dr. Gerentsér László főv. testnevelési igazgató. A csoportok előadói — fiúközépiskola: Holits Ödön; — leányközépiskola: Kállai Irén (Janisch Gyuláné); — elemi fiúiskola felső tagozata: Gerhardt Lajos; — elemi leányiskola felső tagozata: Kállai Irén; — az elemi iskola alsó tagozata: Bencze István. 61