Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

szetszerű tapogatózó, próbálkozó munkája után — nagyon jól hasznosítják a mindennapos oktató-nevelő munkájukban. A tantestületekbe nagyon hamar beilleszkedtek. Szívesen elfogadták a nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező kartársak segítségét, viszont ők szívesen adták át frissebb elméleti vonatkozású ismereteiket a kartársaknak. Ez a kölcsönhatás is pozitív értékelést ad. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy a népművelési munkába még nem kapcsolódtak be. Javasoljuk, hogy valamennyi szaknál alaposabb népművelési felkészítést kapjanak a tanárjelöltek." „Pedagógiai — didaktikai, szakmai felkészültségük jónak minősíthető. Kevésbé megalapozottak pszichológiai ismereteik (pl. adott életszakaszok személyiségvonásai, a nevelési és oktatási folyamat lélektani törvényei stb.)." Szaktárgy-pedagógiai kulturáltságuk a főiskoláról kijövő évfolyamok esetében évről évre magasabb szintű. Különösen áll ez a tanterv és utasítás elmélyült ismeretére, összefüggéseinek, egymásra-építettségének tisztánlátására. Nem lehet ugyanezt ilyen egyértelműen elmondani a nevelési terv ismeretéről. Szaktárgyi levelezőmunkájuk gondos, körültekintő. Több zökkenő van az osztályfőnöki tervek elkészítésénél, emiatt azok még magukon viselik a különféle segítség, a másoktól átvett elgondolások, sémák nyomait. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy valamennyien jól beilleszkednek a nevelőtestületek közösségébe, jól érzik magukat a kollektívában, tudják, hogy ott egyenértékű tagok. Magatartásuk pedagógushoz méltó, példamutató, szerény. Munkafegyelmük szilárd, elismerést érdemlő. „Úttörőmunkájukban hiányosság az, hogy nem él eléggé gondolkodásukban a próbarendszer felépítése és ez rajvezetői, osztályfőnöki terveik elkészítésében, kivitelezésében is szembeötlő. Kevés az a lelkesedés, amellyel az ifjúsági mozgalom nyári akcióinak megvalósítását elősegítik." „Az alapvetően fontos dokumentumok ismerete többségüknél hiányos; saját szaktárgyaikat illetően ugyan tájékozottak, azonban más tárgyakat (főleg a követelményeket) illetően már elmarasztaló megállapításokat lehetne tenni. Tematikus tervezési készségük hiányos. Az oktatási-nevelési cél pontos meghatározása még elég körülményes. A tantárgyi koncentráció sem megfelelő. A helyi körülmények-adottságok ismeretének hiányában ezekre nem tudnak kellően építeni, alapozni. Iskolán kívüli ténykedésük változatos képet mutat. Egyesek szívesen, készséggel vállalják el az ifjúsági szervezetek (úttörő, KISZ) vezetését. Részt vesznek a TIT-munkában és a különböző versenymozgalmakban is. Akadnak azonban olyanok is, kik — különböző indokokra való hivatkozással — mindezektől egyenesen húzódoznak. Közösségi magatartásuk pozitívan értékelhető. Általában nem tapasztalható náluk kirívó magatartásra, öltözködésre vagy hajviseletre való törekvés. így nincs ellentét régi és fiatal nevelők között. Nem nézik le kartársaikat, szívesen tanulnak tőlük. Munkafegyelmük ellen pedig semmiféle kifogás nem merült fel. A tanítási órákon és egyéb iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon pontosan megjelennek. Az úttörőcsapatok munkájába igyekeznek bekapcsolódni. Sajnos, általános vélemény az, hogy e vonatkozásban nem kapták meg a szükséges ismereteket és gyakorlatot a főiskolán." 4. Egykori hallgatóink levelei Mivel a körülmények úgy hozták, hogy 1968 őszén két egymáshoz közeli időpontban kereste fel levelével főiskolánk igazgatója és a neveléstudományi tanszék a volt hallgatókat, örömüket fejezték ki afölött, hogy továbbra is törődünk problémáikkal, fejlődésükkel. „Őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy ha elhagyjuk az öreg főiskola falait, a kapcsolatunk így megmaradjon. Nagyon örülök, hogy érdeklődnek a problémáink iránt, hisz azok, amik most még nálunk 473