Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

működés megtervezése és szervezése sem az osztályban tanító nevelőkkel, sem a szülőkkel .. „... Az úttörőmunkát szívesen vállalták, de nem ismerték a mozgalom romantikus formáit, ehhez nem kapták meg a szükséges ismereteket és gyakorlatot a főiskolán. Nem tudnak úttörőjátékokat; sem egyéb — az életkori sajátosságoknak megfelelő változatos, a tanulók érdeklődését felkeltő foglalkoztatási módokat. (,.Ki mit tud?" vetélkedő, őrsi portya, számháború, túra, kirándulás stb... ). De nem is keresik ezeket a formákat. Pedagógiai lelkiismeretességgel elvégzik ugyan a reájuk bízott (főképpen készen kapott) feladatokat, de hiányzik belőlük az ötletdús, a mozgalomért lelkesedő, magával ragadó, változatos foglalkozásokat teremtő hév, lendület, átéltség Kezdetben a szülői kapcsolatok vonatkozásában is gyenge eredményeket értek el. Nem tudták mozgatni, irányítani, feladatokkal aktivizálni az osztályválasztmányokat. A szülői értekezleteken gyengének mutatkozott a pedagógiai alapjuk." Csak jelentős segítségnyújtás után tudták őket a szülőkkel való foglalkozás iobb módszereinek felhasználására, a szülők aktivizálására ránevelni. f) A népművelésben való részvételük A szakfelügyelők egykori közléseiből megállapítható, hogy egykori hallgatóink a népművelő munkában általánosságban részt vesznek. De munkájuk intenzitása, lendülete, és kezdeményező-készségük nem mindig tekinthető kielégítőnek... „e téren is kevés ismeretet szereznek a főiskolán .. ." Néhány közlés súlyos hiányosságokra is utal. így pl. Hajdú-Bihar megye művelődési osztályának vezetője komoly mértékben elmarasztalja néhány ott működő egykori hallgatónk népművelői kötelességérzését. „Népművelési szakkörökben ezek a tanárnők sem tagként, sem vezetőként nem dolgoznak. A társadalmi ünnepségek szervezéséből is törekednek távolmaradni. Nemzeti ünnepeink alkalmával elutaznak részben haza, családjukhoz, vagy barátaikhoz. A szünetek idején nincsenek a községükben, így kapcsolatuk a falusi közösségekkel megszűnik. Találkozunk olyan jelentésekkel, amelyek azt mutatják, hogy a falu dolgozóinak kulturális felemelkedése nem. tartozik pedagógus szemléletükbe. Ennek időnként hangot is adnak azzal, hogy a falvakat nem tekintik végleges munkahelyüknek .. .'* A népművelés terén elsősorban az ének szakos hallgatóink járnak elöl, amint ezt Heves megyéből is jelzik. Ök nemcsak tanítványaik zenei nevelésével törődnek (zenekedvelő gyerekek klubja), hanem kiveszik részüket a zenei népművelésből is. 3. A kibővített főiskolai tanácsülésen elhangzott észrevételek A tanácsülésen Szűcs László főiskolai igazgató bevezetése után a vendégek tartottak egykori hallgatóinkról közvetlen Ihangú beszámolót. Dr. Hetényi György művelődésügyi osztályvezető művelődés- és iskolapolitikai szempontból elemezte munkájukat, majd a meghívott általános tanulmányi felügyelők és szakfelügyelők, valamint az igazgatók ismertették tapasztalataikat: szakcsoportonként mérlegre tették azokat a hiányosságokat is, amelyeknek a megszüntetése érdekében közös tennivalóink vannak. Tájékoztatásuk megerősített abban, hogy tanárképző munkánk eredményességének megvizsgálására igen jól beválnak ezek a közös tanácskozások és feltétlenül előbbreviszik a kölcsönös tájékoztatást, a véleménycserét. Hogy a tájékozódásnak ez az útja és módja önmagában is mennyire megbízható, azt a jegyzőkönyvből idézett néhány nyilatkozat is alátámasztja. „Városunk közoktatása igen sokat nyert fent említett nevelők alkalmazásával. Ha az Egri Tanárképző Főiskola munkáját fenti nevelők pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani, szakmai felkészültségük, a munkához való hozzáállásuk és hivatástudatuk alapján lehetne teljes egészében megítélni, úgy ez a legpozitívabb volna... ... Kivétel nélkül igen jó pedagógiai, szakmai felkészültségű nevelők, akik a képzés során szerzett elméleti ismereteiket a gyakorlat során — az első év termé472