Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

zett hallgatóknak), ,,A tanulás folyamatának kutatása információelmélettel", „Az oktató-televízió alkalmazása a matematika tanításában" stb. A tanszék munkatársai a tanárképzésből adódó feladatok és a tudományos munka végzése mellett arra is vállalkoznak, hogy különböző dia- és rövidfilmeket, valamint hangfelvételeket (például tájnyelv fonetikai és lexikális szempontból . . .) is készítenek. Arhangelszkij professzornak az oktatófilm a kutatási területe. Ahogyan Egerben az 1968-as Nemzetközi Iskolafilmes és Iskolatelevíziós Konferencián megfogalmazódott, ő is úgy véli, hogy a 16 mm-es helyett a 8 mm-es rövid oktatófilmeké a jövő, melyeket zökkenőmentesen lehet beépíteni az óra folyamatába. Éppen ezért főleg a 8 mm-es filmekkel foglalkoznak a jövőben. Az oktató-televízió felhasználásával, illetve az ezzel összefüggő kísérletekkel jelenleg Moszkvában egy másik intézmény — egy labortórium — foglalkozik behatóan, mely a Televízió utcában található meg. A Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája Nemzetközi Osztálya a Technikai Eszközök felhasználása az Oktatásban Intézete és Iskolai Felszerelések, az Oktatófilm, Rádió és Televízió Laboratóriuma vezetője: L. P. Presszmannal és munkatársával D. J. Poltorakkal beszélgetve kirajzolódik előttünk az intézmény funkciója. Elsősorban kutatómunkájuk az, ami a tanárképzés szempontjából is rendkívül jelentős, de mivel a tanárképzés és a pedagógus továbbképzés olyan közeli kapcsolatban van egymással, így az utóbbi területről is szólni kell. Számos kísérletet végeznek ebben az intézményben az oktató televízióval, igyekezve kidolgozni annak metodikáját és ezzel elősegíteni a felhasználás eredményességét. Abból az alaphelyzetből indulnak ki, hogy ma már a tanulóknak is a televízióban olyan információs eszközt kell látniuk, mint például a tankönyvekben. Hatásvizsgálatokat végeznek például tesztekkel, melyek iskolai dolgozatokban fogalmazódnak meg. Egy-kettő-hat hónap múltán térnek vissza olyan kérdésekre ezekben a dolgozatokban, amelyek az oktató-televízió egy-egy műsorában fogalmazódtak meg. Különböző kísérleteket végeznek rejtett kamerákkal, zártláncú televíziós berendezés segítségével mérik a hatást, s ha például azt tapasztalják, hogy az a hatás, amit az adás után azonnal tapasztalniok kellett volna, csak napok múlva jelentkezik, azt a javaslatot fogalmaztatja meg velünk, hogy másképpen kell az oktató-televíziónak az adást felépíteni stb. Tanulmányokban és tudományos konferenciákon számolnak be tapasztalataikról. Mivel minden tanárnak kötelessége a Szovjetunióban az oktatótelevízió adásainak felhasználása az oktatásban — Moszkva minden iskolájában egyidőben kezdik a tanítást, minden tárgynak van egy televíziós napja! — így azok számára, kik a pedagógusképző intézményekben még nem nyertek ilyen ismereteket, előadásokra, bemutató órákra hívják meg 20—30-as csoportokban. Ezeken a bemutatókon a pedagógusok a gyakorlatban is tapasztalhatják, hogy hogyan lehet eredményesen beépíteni az oktató-televíziós adásokat az órába, tanulmányozhatják, hogy milyennek kell lenni az oktató-televíziós órák szerkezetének, melyek a tanár feladatai 420