Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

A TARNA-VIDÉK FLÓRÁJÁNAK KRITIKAI ELEMZÉSE Dr. SUBA JÁNOS Érkezett: 1968. dec. 20. A vizsgált területet Magyarország természetes tájbeosztása alapján az Ózdi-dombvidék néven megnevezett tájegységbe lehet leginkább beosztani. Északon az országhatár zárja le, keleten a Tarna-völgye szegélyezi, délen Pétervására vonaláig terjed, keleten Ózd—Borsodnádasd—Egercsehi irányában jelölhetjük ki a határt. Észak—déli irányban a keleti oldalán kb. 30 km, nyugati szélén 17 km hosszúságú. Kelet—nyugati irányban 20 km széles. A táj felszínének jellegét tekintve magas dombvidékről, illetve •alacsony hegyvidékről beszélhetünk. A terület legnagyobb része 300—500 m-es szintvonal közé esik, csak a folyóvölgyek vágódtak be mélyebben az oligocén 'homokkőrétegekből kialakult felszínbe. Hegyvidék formáját a nagyobb í relief-különbségek okozzák. A terület flórájának felkutatása eddig csak részleteiben valósult meg. Legtöbb adatot Lengyel munkáiban találunk, de B o r b á s, V r a b é 1 y i, Dornyai is utalnak néhány növényre. Az utóbbi évtizedben Kovács Margit és Máthé Imre a mátrai-f lóra járás sziklavegetációjának tanulmányozása kapcsán Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Hangony, Domaháza környéki Festuca pallens-es homokkő sziklagyepekről közöltek florisztikai adatokat, továbbá a Filipendulo-Geranietum palustris és a Glyceric»-Sparg anion hazai áttekintésével kapcsolatban, értékes fajokkal gazdagították a Tarna-vidék flóralistáját. 1963-tól kezdve e területről magam is gyűjtöttem florisztikai adatokat, és készítettem néhány cönológiai felvételt, a jellegzetesebb növénytársulásokról. Célom az volt, hogy ezt a mostohán kezelt és „kifelejtett" területet alaposabban bejárjam, újabb florisztikai adatokat szerezzek, és a régiekkel együtt egy flóralistában összegezzem az eddigi eredményeket. Itt köszönöm meg d r. Pócs Tamás tanszékvezető docens messzemenő segítségét, aki a növények revideálásával, szaktanácsaival elősegítette munkámat, kirándulásaimon több alkalommal ellkísért. Köszönetet mondok Bakalár Sándorné laboránsnak, aki pontos, lelkiismeretes munkájával az ábrák, térképvázlatok elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott. Szeretném megköszönni Zilahi Aladár erdőmérnöknek, 'hogy felhívta a figyelmünket az általa begyűjtött növényanyag alapján a Dentaria glandulosa előfordulására. Ennek alapján találtunk rá palinapusztai lelőhelyére, ahol hihetetlen tömegével a kora tavaszi aszpektust jellemezte. 379