Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Ezt az összegező munkát hézagpótlásként készítettem, melyben az eddigi adatokat újabbakkal kiegészítve, egy teljesebb flóralistát nyújtok a területről. A florisztikai kiértékelése mellett, vegetációjára vonatkozó néhány cönológiai felvétellel és egy vegetáció-térképpel kívántam teljesebbé, áttekinthetőbbé tenni a flóramunkát. Flóraelemzés A Tarna-vidékről 710 faj adata gyűlt össze. Számszerint, ha a Mátra (kb. 1340) vagy a Bükk (kb. 1350) adataihoz (hasonlítjuk:, szegényesnek mondható. Ez, érthető, -ha figyelembe vesiszük a táj egyöntetűbb felépítését, a felszínét borító homokot és a rajta kialakult homok, homokos- agyagos, erősen (kilúgozott talajokat, továbbá a magassági tagozódásban mutatkozó eltérést. A flóraelem diagrammban (1. sz. ábra) az eurázsiai elemek, az összes flóraelemnek egyharmad résziét teszik ki. Viszonylag magas a mediterrán fajok száma — 11,7% — tekintettel arra, hogy az ország északi határánál fekszik a terület, közel a Kárpátokhoz. A flóraelem-diagrammból (diagramm sávozott része) az extrazonális jellegű elemeket kiemeltem, és az elem földrajzi elterjedésének megfelelően vettem fel a körülményeknek megfelelő léptékben. Az endemikus és szubendemikus elemcsoport nagyságát a diagramm közepén felvett fekete kör átmérője fejezi ki, az előbbivel egyező méretarányban. A flóraelem-analízis során összehasonlítást végeztem a mátrai flóraelem-megoszlással. A következő eredmények adódtak: Flóraelem Tarna-vidék Mátra Európai (Eu, Em, Eua, Cp.) 65,5% 60,3% Kozmopolita és adventiv 9,2% 8,3% Endemikus, szubendemikus 0,8% 1,2% Kontinentális, pontusi 7,7% 9,3% Szubmediterrán elemek (P—M, M, Pann—

Balk.) 16,6% 17,3% Atlanti — 1,6% Alpin — 0,15% Kárpáti 0,2% Lényeges eltérés ,a két terület flóraelem-eloszlásában nincs. Kiemelhetném azt mégis, hogy a kozmopolita és az adventiv elemek száma a Tarna-vidéken magasabb, elsősorban a nagyobb arányú emberi beavatkozás miatt. A Tarna-vidéken hiányoznak az, atlanti és alpin elemek, viszont a Mátrával szemben a Kárpátok 'közelsége, egy kárpáti elem, a Dentaria glandulosa nagy méretű elterjedését eredményezte (1. sz, kép). Érdekesebb montán elemek még: Primula elatior, Erysimum pallidiflorum, pannóniai endemizmus, az északi-kárpáli E. vittmanni alfaja, Melampyrum biharense, dacikus-balkáni elem, Ranunculus auricomus ssp. esterae. A déli, meleg, homokos lejtőkön kialakult társulásokban érdekes szubmediterrán fajok fordulnak elő, szigetszerűen, az összefüggő elterjedésüktől távol: Genista ovata, balkáni illír faj, mely az Örségtől és a Balatontól 380