Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

„AZ EMBER TRAGÉDIÁJA" NÉHÁNY ARANY JÁNOS JAVÍTOTTA SORÁRÓL Dr. PÁSZTOR EMIL Közlésre érkezett: 1968. nov. 12. Érdemes Madách-kutatónk, a Balassagyarmaton élő Szabó József „Arany javításai Az ember tragédiáján" címmel értekezést közölt a Palócjóid 1968. évi 1. számában (90—95. lap). Helyesen mutat rá Arany János szerepére a Tragédia fölfedezésében, értékelésében, valamint abban, hogy a drámai költeményen — Madách Imrével egyetértésben — elvégezte a szükséges nyelvi és verselési „simításokat". Avval azonban már nem érthetünk egyet, hogy Szabó Arany javításainak egy részét helyt nem állónak minősíti. („Mai stílusesztétikánk ízlése jogán — írja — arra is rámutathatunk, hogy Arany javításait mi ma már nem minden esetben fogadhatjuk el helytállónak.") „Felvillantásul" Szabó József tizenhárom példát idéz és elemez. Egy eset kivételével mindig csak egyetlen sort ragad ki a Tragédiából, s ezeket a szövegkörnyezetükből kiszakított sorokat veszi vizsgálóra. Az ilyen módszer nem alkalmas semminek a bizonyítására, amellett az olvasók így hiányos képet kapnak a vitatott tényekről. Mivel a Palócföld nem szaktudományi, hanem „irodalmi, művészeti és művelődési folyóirat", olvasóinak nagy többsége nem irodalomtudós, csak egyszerű érdeklődő. Számukra a kérdéses helyek kikeresését a Tragédiában és a fölvetett problémáknak való utánagondolást nagyon megnehezíti, hogy a szerző csak a mű egészére vonatkozó sorszámokat adja meg, de azt nem jelzi, hogy a Tragédiának hányadik színében találhatnak rá az idézett sorokra. Az összesen 4140 sor terjedelmű drámai költeményben — minthogy Az ember tragédiája legtöbb kiadásában vagy hiányzik, vagy nem egyforma a sorszámozás — bizony nem könnyű megkeresni például az 1825. vagy a 3409. sort. (Szabó sormegjelölései — egyébként helyesen — az 1923. évi, Tolnai Vilmos-féle kiadás sorszámozását követik. Minthogy ez a majdnem fél évszázaddal ezelőtt megjelent kritikai kiadás a mai olvasóközönség számára alig hozzáférhető, hasznos lett volna, ha a szerző közelebbről is megjelöli: melyik színnek melyik részében találhatja meg az olvasó a kiemelt sorokat.) Megvallom, első olvasásra Szabó József érvelését az esetek egy részében magam is többé-kevésbé meggyőzőnek éreztem, de amikor később úgy olvastam újra a cikket, hogy minden idézetének a madáchi szövegössze253