Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Gimnáziumi évei jó példáját szolgáltatják annak, hogyan lehet az iskolai munkát összekapcsolni az önműveléssel. Már gimnazista korában megkezdte irodalmi szárnypróbálgatásait. Ifjúkori zsengéit nem ismerjük, mivel nem maradtak fenn. De, hogy ezek az első kísérletek eredményesek lehettek, bizonyítja Türk Frigyesnek, a kor ismert egri költőjének Kolacskovszky apjához 1909-ben írott levele: „Tolla pedig mint a virágos tavasz . . , ha így folytatja irodalmunk hivatott munkása, apja fia lesz . . . Ölelem, s arra kérem, hogy ne tegye le kezéből az ó-klasszikusokat..." [16]. Türk Frigyes reménykedése valóra vált, Kolacskovszky Lajosból jó tollú történet és turisztikai író lett. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után — az értesítő tanúsága szerint — orvosi pályára akart lépni, de 1909-ben mégis az egri Jogakadémia hallgatója lett. Valószínűleg azért nem folytatott orvosi tanulmányokat, mivel Egerben nem volt orvosi kar. Szülei itt éltek, helyben könnyebb volt iskoláztatni, így a Jogakadémián folytatta tanulmányait [17]. Az egri érsekség kezében levő — régi múltra visszatekintő Jogakadémia — tanárai között Kolacskovszky tanulmányi idején nem voltak kiemelkedő tehetségek. A működő tanári kar közül ismertebbek: Macky Valér, Molnár Kálmán, Rátvai Géza, Udvardy László [18]. Vallásos és királypárti szellemű nevelés uralkodott az egri vár köveiből épült ősi falak között. A jogakadémiai évek alatt szép tanulmányi eredményt mutatott fel. Első alapvizsgáját 1910. június 14-én tette le. 1913. június 18-án a Kolozsvári Egyetem Jogtudományi Karán szigorlatot tett. Ugyanitt tett államtudományi államvizsgát 1918. február 27-én. A Kolozsváron töltött időszakban nagy hatással voltak rá, a polgári radikálisok köréhez tartozó Dr. Somló Bódog jogbölcsészeti professzor előadásai. Tanulmányainak elhúzódása katonai szolgálatra történt behívása miatt következett be [19]. A jogakadémiai tanulmányai alatt világnézetileg tovább fejlődött, tudása, műveltsége gyarapodott. A már gimnazista korában kialakulóban levő materialista természet- és társadalom szemlélete tovább mélyült. 1913-ban III. éves Joghallgató korában hozzájutott a Kommunista Kiáltvány egy példányához, amelyet nagy érdeklődéssel tanulmányozott. Történelmi ismereteit a Kommunista Kiáltvány fényénél mélyítette tovább. Olvasgatta a század elején Szabó Ervin által lefordított Marx és Engels műveket is. Marx—Engels művei megvilágították előtte a természet és társadalom elválaszthatatlanságát, ezeknek törvényszerű fejlődését, a kapitalizmus pusztulásának szükségszerű bekövetkezését. Megismerkedett a haladó szellemű polgári tudósok munkájával is. Tanulmányozta pl. I. Lubboch és Oppenneimer államra vonatkozó munkáit [20]. Olvasmányai és önálló gondolkodása útján kezdte felismerni, hogy a fennálló feudálkapitalista társadalmi rend elavult. Ezt bizonyítják ebből az időből való írásai és társadalmi tevékenysége. Kritikus szemmel kezdte bírálni az akkori társadalmat és az egyházat. önéletrajzában élete e szakaszáról így vall: „Biztosra vettem immár a kapitalizmus minél előbbi összeomlását. Hiszen egyik társadalmi forma 23