Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

a másikat nemzi, ha pedig összedől a tőkés társadalmi rend akkor más mint szocializmus nem következhetik. Az ember megszűnik farkasa lenni embertársának. Az állam elhal, s mint Engels tanítja személyeken való kormányzás helyében a dolgok igazgatása, és a termelési folyamatok vezetése lép«. Ebben az időben már formálódik szocialista meggyőződése, s mint önéletrajzában maga is írja: „baloldali nézeteket vallottam inkább persze érzésből. . [21]. Nagy hatással volt rá Zalár József Heves megye akkori alispánja, aki haladó szellemű, radikális gondolkodású költő volt. Zalár 1848/49-ben Damjanich tábori íródeákjaként dolgozott. Elvei közel álltak Petőfi és Táncsics forradalmi demokratizmusához. Zalár mellett volt Kolacskovszky Lajos több mint egy évig magántitkár, s ez idő alatt elveit mélyen magába szívta. Zalár hatására csatlakozott 1912. év szeptemberében Nagy György-féle Magyar Köztársasági Párthoz [22]. A Magyar Köztársasági Párt a feudális rendszer maradványainak felszámolásáért, a köztársaságért harcolt. A párt követte a magyar történelem függetlenségi hagyományait. A programja lényegében polgári demokratikus követeléseket tartalmazott. Követelték az iskolák államosítását, a hitbizományi rendszer megszüntetését, az általános egyenlő, titkos választójogot. Ugyanakkor követelték a korhadt Habsburg-monarchiától való elszakadást, a köztársaság kikiáltását. Valamiféle polgári demokratikus államrendet akartak — mint ez kitűnik a pártsajtó orgánumából a Magyar Köztársaságból. A párt létrejötte és tevékenysége része volt annak a küzdelemnek, amely a magyar polgári haladásért küzdők és velük szemben álló hivatalos politikai erők között lefolyt [23]. Az 1912-es országszerte tapasztalható forradalmi fellendülés hatása Egerben is érezhető. A mozgalom itt a szociáldemokrata párt keretei között mozgott. Az 1912. május 23-i „Vérvörös csütörtök" — amely már a forradalom előszelét jelentette, Egerben is megmozgatta a munkásságot. Annak hírére, hogy Budapesten a rendőrség megtámadta a tüntetőket, a pesti munkásság iránti szolidaritásból az egri szervezett munkásság gyűlést tartott a munkásotthonban, ahol foglalkoztak a politikai helyzettel és csatlakoztak a pesti munkássághoz. Másnap reggel több mint hétszáz egri szervezett munkás sztrájkba lépett és tüntető felvonulást tartott. 1912. októberében az egri Dohánygyár nyolcszáz munkásnője közül hétszáz lépett sztrájkba, béremelést követelve [24]. A század eleji forradalmi erjedés az egri értelmiséget is megmozgatta. Ennek egyik figyelemre méltó megnyilvánulása volt a Magyar Köztársasági Párt egri tagozatának megalakulása. Létrejötte történelmi előzményekhez kapcsolódik. Ugyanis Egerben 1849 után igen jelentős alkotmányos és függetlenségi mozgalmak voltak. 1851-ben az erős katonai nyomás ellenére is megünnepelték március 15-ét. Igen nagy volt a városban Kossuth híveinek befolyása. 1860-ban, amikor az osztrákok Egerben német színtársulatot kívántak létrehozni a magyar érzésű líceumi gondnok azt meghiúsította. Országos viszonylatban is visszhangot keltettek az egri olvasó nőegylet szervezke24