Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Baudouin de Courtenay, a kazányi nyelvészeti iskola megalapítója, 1883-ban Jurjevbe távozott. A baudouini hagyományokat Kazányban N, Krusevskij és V. A. Bogorodickij képviselte. Krusevskij korai halála után ő lett ennek az irányzatnak a legkiemelkedőbb egyénisége, aki hosszú tudományos és oktatói tevékenysége során nemcsak a kazányi egyetemen, de az egész oroszországi nyelvtudományban elterjesztette a kazányi iskola tanításait. 1.2. Mielőtt tudományos munkássága részletes ismertetésére rátérnénk, felvázoljuk éltrajzát. Vasilij Aleksejevic Bogorodickij 1857. április 19-én született a mai Joskar Ólában. Az elemi iskolát szülőhelyén fejezte be, középiskolai tanulmányait pedig az I. Kazányi Gimnáziumban. Az iskolában kitűnt a nyelvek és a matematika iránti átlagon felüli érdeklődésével és ismeretével. 1876-ban beiratkozott a kazányi egyetem filológiai fakultására. Az egyetemen a leghíresebb nyelvész J. A. Baudouin de Courtenay volt, akinek magas szintű előadásai, érdekes problémafelvetése, újszerű gondolatai ésemberi egyénisége nagy hatással voltak az ifjú bölcsészre. Az újgrammatikus indítású professzor nemcsak az egyetemen tanított, hanem otthonában is: kedden, szerdán és szombaton összegyűltek lakásán az érdeklődő eg3

7etemi hallgatók, hogy a szanszkrit, a szláv nyelvészet, és az általános nyelvészet terén új ismeretekre tegyenek szert. Rajtuk kívül ott voltak az egyetem fiatal nyelvész oktatói is. Különösen érdekesek voltak a szombat esti megbeszélések, amelyeken a résztvevők beszámoltak az újonnan olvasott nyelvészeti szakmunkákról, megbeszélték és megvitatták őket. A mély szakmai érdeklődéstől kísért és lelkesedéstől fűtött találkozásokon eltűnt a tanár és diák közötti különbség, valódi tudományos légkör alakult ki, amely lehetővé tette azt, hogy tanár és diák kölcsönös, hatással legyen egymás nézeteinek kialakítására. E megbeszéléseket Bogorodickijen kívül S. K. Bulic, A. J. Aleksandrov, K. J. Smirnov, V. V. Radlov, N. Krusevskij látogatta leginkább. 1878 és 1880 között Bogorodickij kilenc beszámolót, ill. önálló előadást tartott. Baudouin de Courtenay hatására kezdett hozzá Belaja falu dialektusának tanulmányozásához. Tanulmányai befejezése után ösztöndíjasként az egyetemen maradt V. A. Bogorodickij. 1881-ben védte meg Izucenie malogramotnych napisanij c. disszertációját, amely biztosította számára az egyetemi előadás jogát, (venia legendi) [1]. 1883-ban letette a magiszteri vizsgát és benyújtotta a Glasnye bez udarenija v obscerusskom jazyke c. disszertációját. 1884-ben kinevezték a kazányi egyetem docensévé. 1887-ben megírta doktori diszszertációját, amelynek tárgya az orosz nyelv hangtana volt. 1886-tól az indoeurópai összehasonlító nyelvtant is előadta. Később a kazányi egyetem professzorává nevezik ki. Eredményei elismeréséül az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után is részt vesz a tudományos életben. A szovjet korszakban korábbi művei közül többet újra kiadnak. Tudományos munkássága végén, enciklopedizmus iránti hajlamától indíttatva, matematikai kérdésekkel foglalkozik és egy Vvedenije v élemeniy nauk c. tudományelméleti mű megírásán munkálkodott. Bogorodickij életútja mesterével összevetve, kevésbé mozgalmas: 228