Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

III. A külterület nevei A k á c o s,-ba ~ (Át., e., 166). Akácerdő a Hóut-Tisza árterén a gátcn belül. A Gyümőücsöstűl a Göbéjig terjed. A harmincas években ültették be ezt a területet akácfával. Akkor kapta a nevét. Ma is használják. A I s ó u r í t,-re Alsórét (S., sz., 117). Kat. térk .-.Alsórét 1859: „Alsó réti legelő középosztályú..." (Egri Állami Levéltár. Úrbéri tagosítás. Tiszaszöllős 6. Az alábbiakban rövidítve: EÁL. Úrb. tag.), 1863: „ . . . Alsó rét kavitsos ..." (EÁL. Úrb. tag. 8), 1874: „Alsó rétben erdő . . ." (EÁL. Úrb. tag. 4), 1886: „Az úgy nevezett Alsó réti düllőben ..." (EÁL. Úrb. tag. 4); T/l: „Alsó rét", T/4: „Alsó rét"; PESTY: „Alsó rét". A falutól D-re 3 1/2 km-re. A Tisza-szabályozás előtt erdő és legelő. Ma már szántó. Az egész terület a határ legmélyebben fekvő része. A tőle északra magasabban fekvő Ríttűl (1. Rít) az alsóu elnevezéssel különböztetik meg. A rít a régi vízszabályozás előtti idő emlékét őrzi, amikor 'vízjárta legelő' jelentése volt. Hosszantartó, nagy esőzések idején a mélyebb részeken, a fenekekben ma is megáll a víz. Gyakori név. Ar any os,-ra ^ (S., sz., k., 196). Kat. térk.: Aranyos 1783: „Aranyos" (EÁL. Polg. periratok 1783), 1859: „Aranyos" (EÁL. Úrb. tag. 6), 1864: „Az Aranyosnál egy szabadalmazott rév nyitását eszközölni lehetne ..." (EÁL. Úrb. tag. 4), 1865: „Aranyos" (EÁL. Úrb. tag. 8), 1882: „Az Aranyosba egy négy öles közlekedési út hasítandó ki. . ." (EÁL. Úrb. tag. 4); T/l: „Aranyos" T/3: „Aranyos", T 6: „Aranyos". A falutól ÉNy-ra 4 km-re a Tisza közelében elterülő szántó és kaszáló. Régen az egész kaszáló. A szántó nehezen művelhető fekete föld. Nh.: „Azír kapta eszt a nevet, mer a Tisza kimossa a partyára a. finom aranykín csillegóu homokot, sankot, osz mivel ez a düllőü mellette van, hát elnevesztík így". Ez a magyarázat véleményem szerint elfogadható. Aranymosásra senki sem emlékszik a faluban. (Vö.: GUNDA BÉLA, Néprajzi gyűjtőúton 83.) Gyakori név. Az említett finom homok ma a Tisza partján a gáton belül található .meg. A Tisza gátja és a mai szántó közötti terület kaszáló. Ennek a földje sárgás, homokszerű talaj. A kaszáló területén volt a Szártos kenderáztató tó. Aranyosi á t j á r ó u,-ra Aranyosi átjáró (Ú„ 195). A Tisza mellett húzódó mesterséges eredetű töltésen (gáton) keresztül az Aranyosi-erdőübe vezető út. Az átjáróu ,út' jelentésű. Aranyos 1. ott. Igen gyakran használt név. Aranyosi-erdő ü,-be Aranvosi-erdő (Át., e., 198). 1864: „Aranyos erdő" (EÁL. Úrb. tag. 4), 1865: „Aranyosi erdő" (EÁL. Úrb. tag. 8), 1895: „Az Aranyosban erdő . . ." (EÁL. Úrb. tag. 4); PESTY: „Aranyosi erdő . . .". Az Aranyosi-saroktűi a Göbéjig terjedő erdő a Tisza gátján belül. Az erdőü 'fákkal, vad növényzettel tele terület' jelentésű. Aranyos 1. ott. Gyakran használt név. Aranyosi-fene k,-be Aranyosi-fenék (Mé., 197). Kat. térk.: Aranyos. T/3: „Aranyosi fenek". 218