Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Szántó az Aranyos dűlőben. Régen kaszáló, időszakos vízállás. A fenek a laposnál mélyebb és kisebb kiterjedésű mederszerű süllyedést jelent. Aranyos 1. ott. A nevet csak ritkán használják. Aranyosi-saro k,-ba ~ (Fk., e., 199). A falutól ÉNy-ra a Tisza kanyarulatában fekvő terület. A sarok itt a Tisza éles kanyara következtében létrejött 'szögletet, csúcsot' jelenti. Aranyos 1. ott. Gyakori név. Ásot-f o k,-ba Ásott-fok (Á., 125). 1858: „Ásóit fok" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1859: „Ásott fok" (EÁL. Űrb. tag. 6); FESTY: ,,A Tökös fenéktől oldalt Ásott fok ..." Mély, mesterséges árok, mely az Alsóurít és környékének vadvizeit viszi a Tiszába. A fok itt .árok' jelentésű. Aszó u,-ra Aszó (S., sz., 102). Kat. térk.: Nagy Aszó. 1576: Azoh, 1577: Azoh (OL. Reg. Dec.), 1877: „ . . . mely út az Aszó területén lenne elvezetendő" (EÁL. Ürb. tag. 4). A falutól DK-re nagy kiterjedésű sík terület. Mellette keletre magas, meredek kiemelkedés van, az Aszóupart. Összefoglaló névként használják mind a Kis- mind a Nagy aszóu nevek helyett. Ezeket 1. ott. Az Aszóu itt mélyebben fekvő nagy, széles, sík területet jelent. Gyakori név. A szó-ér (S., sz., 106). — Kat. térk.: Nagy Aszó. PESTY: ,,A Nagyaszó, melyet az Aszó ér választ el a délnyugati irányban levő Kisaszótól." A PESTY adata szerint a Nagyaszóu és a Kisaszóu közötti vízér volt. Az ér itt 'természetes eredetű, keskeny, vízlevezető árok' jelentésű. Aszóu 1. ott. Az Aszó-ér név ma már csak a PESTY adatában él. Aszóupar t,~ra Aszó part (P., sz., 105). Kat. térk.: Nagy Aszó. A Nagyaszóu keleti részén meredeken kiemelkedő sík terület. Innen van a part elnevezés. Aszóu 1. ott. A hagyomány szerint itt valamikor falu volt. Szántáskor még ma is forgat ki az eke épületmaradványokat. 1839-ben az Aszóupart egy része beomlott, s ekkor népvándorlás korabeli aranyvértet, aranyboglárt találtak (Vö.: TARICZKY ENDRE, Tiszafüred vidéke a népvándorlástól kezdve. Eger, 1892. 23. 1.). K i s a s z ó u,-ra Kis aszó (S., sz., 1., 112). Kat. térk.: Kis Aszó. 1859: „Kis Aszó" (EÁL. Ürb. tag. 3), 1863: „A Kis Aszónak számozás alatt való része harmadik osztályú szántóföldnek, gyepes része kaszálónak . . ." (EÁL. Ürb. tag. 7), 1865: „Kis Aszó" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1873: „Kis Aszó dűlőben kaszáló...", 1886: „Kisaszó", 1890: ,,Kisaszó", 1909: „Kisaszó" (EÁL. Ürb. tag. 4); T/l: Kis Aszó", T 4: „Kis Aszó", T/5: „Kis Aszód"": PESTY: „Az Aszóér választ el a délnyugati irányban levő Kisaszótól." A Nagyaszóutúl DNy-ra elterülő szántó és részben legelő. Jóval kisebb kiterjedésű, mint a mellette levő Nagyaszóu. Innen van a megkülönböztető név. Aszóu 1. ott. Általánosan ismert és használt név. Kisasz ó-ér (Á., sz., 110) — Kat. térk.: Kis Aszó. 1865: „Kis-aszói érnél szántó" (EÁL. Ürb. tag. 8). Keskeny, hosszú, természetes eredetű vízlevezető mélyedés a Kisaszóun. Kisasszóu 1. ott ér 1. Aszó-ér. A nevet ma már nem használják, csak a történeti adatban fordul elő. 219