Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

az a részekre (litoszféra, hidroszféra, bioszféra, atmoszféra) osztható burok, amelyben a speciálisan földrajzi jelenségek (kölcsönhatások) létrejönnek. Ez a gömbhéj szerűen kiterjedő tér horizontálisan továbbtagolódik föld­rajzi zónákra, tájakra és ezeknél is kisebb taxonómiai egységekre. Minél kisebb területű valamely földrajzi egység (ilyenek például az ökológiai fáciestípusok) [6], összetétele annál homogénebb, összefüggés­rendszere egyszerűbb. A nagyobb egységek, a földrajzi tájak összetétele bonyolult, fejlődésük az egyszerű mechanikai mozgásoktól — az okozati összefüggések rendszerében — valamennyi filozófiai mozgásforma műkö­désbeli együttesét magában foglalja. A hangsúly a mozgásformák kölcsön­hatásán van. tialfi tonk 5. ábra A jelszínformák összefüggése a földszerkezettel és a tektonikus mozgásokkal, amelyek alapján megváltozik a felszínfejlődés iránya. A magasra emelt kristályos rögök és mészkőtáblák pusztuló hegy­séggé alakultak, a lesüllyedt medence viszont az üledékgyűjtő szere­pét vállalta (Kisalföld). Az erózióbázis viszonylagos süllyedése miatt a folyók bevágódtak és az Alpokalja kavicstakaróját domb­sággá alakították át. A táj minőségileg is megváltozott A különböző mechanikai, mikrofizikai, kémiai, makrofizikai, biológiai és társadalmi mozgásformák között az összefüggés sokirányú. Működésbeli. együttesüket akkor nevezhetjük ,,földrajzi mozgásformának", ha a földraj­zi burokba beépítve, a földrajzi jelenségekkel szerves összefüggésben, köl­csönhatásukban, egyszóval a földfelszínre vonatkoztatva értékeljük. Ezt, mint nézőpontot azonban ne tekintsük szubjektívnek, mert a mozgásfor­mák működésbeli együttese a természetben valóságosan megvan. A föld­132

Next

/
Thumbnails
Contents