Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

csak az ismereteknek a befogadója volt, hanem aktív tevékenységével részt vett az új ismeretek kimunkálásában. Az eredmény annál inkább megmutatkozik, minél világosabb a tanulók előtt a tanítási óra célja, és minél világosabbak előttük azok a problémák, melyeknek megoldása biztosítja a cél elérését. Ahogy fentebb láttuk, a cél a Kárpátok vidékének a megismerése úgy, hogy a területet összehasonlítjuk az Északi-középhegységgel. A célt megközelítő problémák a következők voltak: a két terület magassága és a külső formák közötti különbség, a párhuzamos hegyláncok megláttatása, a folyók futása és a vonulatok iránya között mutatkozó kapcsolat, a folyók hasznosítása a Kárpátok vidékén, a csehszlovák alumíniumkohó elhelyezkedésének oka, mennyiben befolyásolja a nagyobb magasság a magashegység éghajlatát? A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a tanítási óra második felében (aminek kidolgozását mellőztük) még a következő problémák merülnek fel: hogyan változik a növényzet a magassággal, miben hasonlít és miben különbözik a két terület mezőgazdasága és ipara? Ha a tanulók előtt világos volt a tanítási óra célja, akkor a beszélgetés folyamán felvetett problémák megoldása nem egy-egy elszigetelt feladat elvégzését jelentette, hanem a végső cél elérése érdekében felépített gondolatmenet egészét látták maguk előtt. így egyrészt egységes kép formájában áll előttük a Kárpátok vidéke, a már korábban megismert és szülőföldként vagy esetleg csak lakóhelyként szeretett Északi-középhegységhez némileg hasonló jellegével, de attól erősen eltérő formáival, vonulataival, folyóvizeivel, növényzetével, mezőgazdaságával. Másrészt meg tudják ragadni a gondolatmenet rendszerét, és más alkalommal hasonló cél elérése érdekében (a Román-Kárpátok vagy az Alpok stb. megismerésekor) fel tudják használni. Az egyes problémák megoldásának módja, a jelenségek elemzésének útja szintén világossá válik a tanulók előtt, amennyiben helyesen alkalmaztuk a beszélgetés módszerét. A frontális osztálymunka keretében alkalmazott beszélgetés mozgalmassá tette a földrajzórát. Az összefüggések önálló felismerésére jóval több lehetőség nyílt, mint a túlzott mértékben jelentkező tanári közlés esetében. Az aktív ismeretelsajátítás lehetősége az egyes mozzanatokban nagyon jól megmutatkozott. 3. A beszélgetés módszerének alkalmazása a tanulók egyéni és csoportos munkájának felhasználásával Kiemeltük, hogy a beszélgetés módszere lehetőséget nyújt a földrajzi összefüggések önálló felismerésére és az aktív ismeretelsajátításra. Vájjon kihasználta-e a kínálkozó lehetőséget a tanulócsoport minden tagja, amikor 119