Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

frontális osztálymunka keretében dolgoztuk fel az új ismereteket? A munkafüzet feladatát (3. ábra) tényleg megoldotta-e minden tanuló, és ennek alapján tudomásul vette-e azt a tényt, hogy a Tisza esése 200 km-en 10 m, a Vág esése pedig 214 m? Nem gépiesen írta-e be a munkafüzetébe ezt az eredményt, és végső következtetésként a probléma megoldását is, amely szerint a Vág folyó alkalmasabb villamosáram termelésére, mert nagyobb az esése? A probléma megoldásához vezető feladatok végrehajtása alkalmával, a kérdés feladásakor esetleg minden alkalommal jelentkezett 15—20 tanuló, az osztály fele, hogy megoldotta a feladatot. Ezt látva jogosan aktívnak hittük az osztályt. Egy jelentkező tanulóval ismertettük az eredményt, amit mindenki bejegyzett a munkafüzetébe. Ugyanígy ismertette a jelentkezők egyike a probléma végső megoldását is. Ez a megoldás sok tanuló munkafüzetébe valószínűleg szintén nem az önálló gondolkodás eredményeként került be. Meddig jutott gondolatmenetében a nem jelentkező 15—20 tanuló? Vájjon gondolkodott-e egyáltalában a probléma megoldásán, vagy csak gépiesen tudomásul vette és elfogadta mások megállapítását? Az igyekvők, de lassabban gondolkodók túljutottak-e legalább a ténymegállapításon? Megértették-e így a készen kapott, a mások által közölt problémamegoldást, ha már maguk nem jutottak el az eredményig? Rendkívül lényeges kérdések ezek, hiszen csak akkor tudják a tanulók a gondolatmenet rendszerét megragadni, ha ténylegesen végigjárják a problémát megoldó következtetés útját. Csak így „fejlődik ki azután a tanulók egy-egy problémamegoldó műveletrendszere, az általános problémamegoldás egy-egy alappillére" [5]. A frontális osztálymunkával ezt a célt csak részben tudjuk elérni, ezért „gyakoribbá kellene tenni az órákon.az olyan szituációkat, amikor a tanulók direkt tanári irányítás nélkül egyénileg tanulnak, illetve oldanak meg feladatokat. Ez egészen más helyzet, mint amilyen a klasszikus frontális munkában alakul ki, amelyre általában a folyamatos és direkt tanári irányítás jellemző" [6]. Nézzük meg ezek után a kiszemelt anyagrészlet feldolgozását úgy, hogy egyéni tanulói tevékenységet illesztünk a frontális munkába. a) A munkafüzet feladatainak egyéni megoldása a frontális osztálymunka keretében Tanítási óránk lefolyása megegyezik az előző óraleírással, de két mozzanatnál önálló tanulómunkát állítunk be. Mielőtt összehasonlítottuk volna az óra elején az Északi-középhegységet és a Kárpátokat, tények gyűjtése céljából a következő feladatokat adjuk: — Írd be az atlasz segítségével a munkafüzet térképvázlatába (1. ábra) az ott szereplő folyók nevét! — Jelöld kezdőbetűvel a Magas- és az Alacsony-Tátra nevét! — Rajzold be a munkafüzetbe a táblai rajz segítségével (4. ábra) az Északi-középhegység tagjait, és kezdőbetűvel jelöld a nevüket! — Írd be a térképen található két-két magassági számot a Kárpátok és az Északi-középhegység területére! 120