Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

— Mit kapunk mi a bauxitért cserébe Csehszlovákiától? Aktuális ismétlésként felidézzük a Borsodi-medencénél tanultakat. Ha szükséges, a 99. oldalon lévő térképvázlatot is megnézhetjük. Emeljük ki a jó szomszédi viszony jelentőségét, a gazdasági együttműködés előnyeit: kohóink szenet, kokszot, vasércet kapnak Csehszlovákiától. — A Garam és a Vág völgyétől nincs nagyon messze a Magas-Tátra. Menjünk el gondolatban ismét oda. Hogyan juthatunk fel a magas csúcsokra? (Lanovka, hegymászás.) Hogyan öltözzünk fel a kiránduláshoz? Milyen itt az éghajlat? Egy tanulóval mondassuk el a Magas-Tátra éghajlatáról az előző órán hallottakat, olvasottakat: felfelé haladva a levegő egyre hűvösebb. Magyaráztassuk meg a tankönyv 121. oldalán lévő ábra hőmérsékleti adatait (2. ábra). A csapadékviszonyokat a magyarországi hegységeknél tanultak alapján szintén ismertetni kell. Értékeljük és osztályozzuk (az óra végén) a tanuló teljesítményét. Az elmondottakat egészíttessük ki a többi tanulóval. A megállapításokat vonatkoztassuk a Kárpátok egész területére, és általánosítva közöljük, hogy a magas hegységekben hegyvidéki éghajlat van. Részösszefoglalásként az új ismeretek alkalmazásával hasonlítsuk öszsze a Kárpátok és az Északi-középhegység, valamint az Alföld éghajlatát. A hazánkra jellemző szárazföldi éghajlattal való összehasonlítás céljából a tankönyv függelékében található adatokra (lásd a táblázatot) támaszkodva adjuk fel a kérdéseket: — Mit tapasztalhatunk júliusban a Lomnici-csúcson, a Kékesen és az Alföldön? Mit állapíthatunk meg ugyanezeken a helyeken decemberben? Hol nagyobb és hol kisebb az évi közepes hőingadozás? Számítsuk ki! Alföld Kékes Lomnici-csúcs (100 m) (1015 m) (2632 m) január —2°C —4°C —12°C július 22°C 16°C 3°C hőingadozás 24°C 20°C 15°C Táblázat Ne elégedjünk meg a hegyvidéki éghajlat csupán olyan jellemzésével, hogy hűvös, hanem emeljék ki tanulóink a szárazföldi éghajlattal szemben mutatkozó kisebb évi hőingadozást is. A tanítás folyamán a beszélgetés módszerének alkalmazásával, kérdések segítségével vezettük el tanulóinkat az új ismeretekhez, láttattuk meg velük az új összefüggéseket. A tanár közvetlen vezetése arra irányult, hogy növendékeinek korábbi ismereteit felhasználja, felidézze, kibővítse, azokhoz kapcsolja az újat, s mindezt úgy tegye, hogy a beszélgetés folyamán a tanulók önállóan fedezzék fel azt. Míg a tanári közlés túlzott előtérbe kerülése esetén a tanítási órán látszólag csak a pedagógus volt tevékeny, a beszélgetés alkalmával külsőleg is megmutatkozott a nevelőnek és a tanulóközösségnek a korszerű oktatásban megkívánt együttes tevékenysége. Ezzel az előzővel szemben nagyobb mértékben biztosítottuk, hogy a gyermek nem passzív tényezője volt a pedagógiai folyamatnak, nem egyszerűen 118