Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

körét kitágították, a fenti tényezők érvényesülésén túl tudatosan törekpdjünk olyan korszerű módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják a tanulók aktivitásának, önállóságának kibontakozását, mind az ismeretek elsajátításában, mind azok gyakorlati alkalmazásában. Ezzel elősegítjük az iskolareform legfőbb irányelvének, az oktatás és az élet közti kapcsolatnak az érvényesülését [2], Emeljünk ki a földrajz általános iskolai művelődési anyagából egy részt, és vizsgáljuk meg, milyen módszerekkel valósíthatjuk meg ennek tanítása során az új ismeret feldolgozásának didaktikai feladatát! Állapítsuk meg, hogy az alkalmazott módszerek közül melyek szolgálják leginkább a reformtanterv célkitűzéseit! A tanítási egység az 5. osztáh os tankönyv fejezetcímének megfogalmazása szerint: ,.A ! irpátok vicUke Csehszlovákia legmagasabb tája." A terjengősség elki.

Lú! ;e cél "iáiról csak az ismeretanyag egy részének feldolgozását elemezzük Ennek a iogikai egységnek a tárgyalása a tanítási órának csupán a _ első felét tölti ki, és a Kárpátok vidékének felszíni problémáit, vízrajz ví és Cjhajlatát foglalja magában. Hol hel v?7kedik el ez a tanítási egység az 5. osztály anyagában? Magya otszág feldolgozása után a szomszéd országok témakörében először Csehszlovákiával foglalkozunk. A tankönyv öt egységre bontva tárp alja az országot. Az első órán Csehszlovákia általános áttekintése r ellett a Szlovák-alfölddel ismerkednek meg a tanulók. A második órán '.> *lag^s-Tátrát mutatjuk be olvasmány tárgyalás keretében. Ez előzi mec; ü2 általunk vizsgált egység feldolgozását. A negyedik és az ötödik óra anyaLia Morva-medence, illetve a Cseh-medence [3]. A Magas-Tátra című olvasmány megbeszélése folyamán olyan jelenségekkel ismerkedtek meg tanulóink, amelyekről szó van a Kárpátok vidékének tárgyalása alkalmával is. Ezekre az ismeretekre, mint tényanyagra feltétlenül támaszkodni kell. A Kárpátok vidékének tankönyvi anyagában a szöveg közben egy kép és két ábra, a munkafüzetben három térképvázlat és megoldásra váró feladatok segítik munkánkat [4]. Rendelkezésünkre áll két diakép és természetesen az atlasz, valamint a falitérkép is. Oktatási feladatunk az elemzésre kerülő órarészlet feldolgozása folyamán a magas hegység fogalmának kialakítása. Ennek keretében meg kell ismertetni tanulóinkat a párhuzamos vonulatok és a hegylánc, majd pedig a hegyvidéki éghajlat fogalmával. Nevelési feladatunk a dialektikus gondolkodás fejlesztése a felszín és a folyóvizek, a felszín és az éghajlat közötti kapcsolatok megláttatásával. A politikai nevelést szolgáljuk, amikor kiemelten szólunk arról, hogy a Garam melletti alumíniumkohó a magyar bauxitra támaszkodik. Többtényezős összefüggés rnegláttatására nyújt lehetőséget a nagy magasságkülönbségek, a nagyesésű folyók, a vízerőművek és az alumíniumkohászat kapcsolatának feltárása. 112