Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

A feldolgozás néhány lehetősége 1. A beszélgetés módszerének alkalmazása viszonylag sok tanári közléssel Ma már véletlenül sem találkozunk olyan általános iskolai földrajztanárral, aki kizárólag közlés segítségével dolgozza fel a tanítási óra anyagát. Gyakran megesik viszont, hogy azokat az ismereteket is közöljük, amelyekhez korábban szerzett ismereteik felhasználásával, alkalmazásával, a képek és ábrák által nyújtott információk segítségével a tanulók maguktól is eljuthatnak, ha aktivizáljuk őket, problémák felvetésével irányítjuk gondolkodásukat. Indokolatlanul túlzott mértékben mutatkozik az ismereteknek a tanár által történő szóbeli közvetítése, ha pl. a következőképpen realizáljuk didaktikai feladatunkat: A térképen szemléltetjük és közben a mi hegységeinkkel összehasonlítva magyarázat formájában ismertetjük a jóval nagyobb magasságú Kárpátokat. A térképen és a munkafüzetben (1. ábra) megmutatjuk, és a tanulókkal is megkerestetjük a párhuzamos vonulatokat. Színes leírás segítségével, esetleg útiélményünk elbeszélésével és a tankönyv képének szemléltetésével (Sztrecsno vára a Vág völgyében) tanulóink szinte maguk előtt láthatják a Vág völgyét. Megmagyarázzuk a sebes vizű folyó gazdasági jelentőségét, a vízerőművek építésének fontosságát. Az olcsó villamosáram termelését kapcsolatba hozzuk a Garam mellett épült alumíniumkohóval. Közöljük, hogy a bauxittal való ellátását hazánk biztosítja. A tanulókkal értékeltetjük a Csehszlovákiával való gazdasági kapcsolataink előnyeit. Ugyancsak magyarázó közléssel, vagy a Kárpátokban tett utunk elbeszélésével ismertetjük a hegyvidéki éghajlat jellegzetességeit. Közben felhasználjuk a tankönyv 121. oldalán lévő ábrát (2. ábra). Ennek az ábrá8 113