Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

séggel vezeti be füzetébe a végső szentenciát: „Halálmezőkre szólít a szózat." Zalka Naplója gazdag anyaggal egészíti ki verseit. Oroszországban elkezdett, két füzetből álló naplójának ezt a címet adta: TERVEK A CSENDBEN. Az első füzeten alcímként ez áll: Gondolatok, vágyak, álmodozások magáról, emlékezések. Alatta: Zalka Máté s ez alatt: Franki Béla. Szibéria, Krasznaja Rjecska 1916—17 (s utólag odaírva) •— 18. A szomszédos bal oldalon magyar, német és orosz nyelven ez olvasható: „Tulajdona Franki Béla hadapródnak, Matolcs, Magyarország, Szatmár m. Kézirat. Minden jog: fordítás (elolvasás), lemásolás, közlés fenntartva. Zalka Máté". Hogy Naplóját is az Egerben hagyott kislány, Klein Regina emlékének szánta, elárulja a címlap túloldalára rávezetett közvetlen hangú ajánlás: „Rellácskának igaz szeretettel a nagy messzeségben való rágondolásom emlékéül, amelyet együtt fogunk majd olvasni, egy kedves szolba melegében, egymás szívdobogását hallgatva. Csendesen . . . Boldogan . . . Végre a nagy iskola után. Az élet szent kegyében . . . Szibériában az Ussuri partján, Krasznaja Rjecskán. 917. év. Béla." A második füzet címlapján a naplóíró neveként már csak a Zalka Máté név szerepel, utána: Szibéria. 1918. Az ajánlás itt is világosan megjelöli a napló rendeltetését: „Beleharapok az ajkamba. Nem akarok sírni. De talán nincs is rá nagyobb okom, mint máskor, csak az, hogy épp egy új könyvet nyitok a szenvedésem számláinak. Lehet, hogy már nem sokáig. Lehet. Majd elmondják Neked. És hogy mindig, mindig rólad és neked. Krasznaja Rjecska 918. III. 19. Béla." A Napló sorai is — különösen az első két esztendőben •— szinte kizárólagosan a Rella-szerelem jegyében állnak. Lapjairól még a versek esetében tapasztaltnál is közvetlenebbül tárul fel az olvasó előtt az őszinte vágyakozás az elhagyott szerelmes után. Tudomást szereztünk belőle egyegy Rellának írt levélről. Lelkendezve ad hírt arról, ha tőle érkezik levél, s oldalakon át kesereg, ha a levél késik. Bármi is történik körülötte, arról azonnal hírt ad Rellának, aki hétköznapokon éppen úgy van mellette, mint vasárnaponként, amikor leginkább jut idő a levélírásra. Persze, sok az érzelgős ömlengés, szentimentális megnyilatkozás ennek a Naplónak sűrűn teleirt 920 oldalán, de egy itt is kétségbevonhatatlan: írójának természetes őszintesége. Akár a verseknél, itt is megállapítható Zalkának az a szokása, hogy évekkel később újra átolvasva korábbi feljegyzéseit nem egyszer helyesbíti, revideálja előbbi megállapításait. Egyetlen, ami sohasem kerül revideálásra: a Regina iránt érzett szerelem. Zalka rendkívül pontosan jegyzett fel mindent, ami vele történt: dátumokat, helyeket, eseményeket egyaránt. Verseiből és még inkább Naplójából mozaikszerűen rajzolódik ki előttünk élete, s feltárul egész lelkülete vágyaival, problémáival, vívódásaival együtt. Naplójából tudjuk, hogy Egerből való elkerülése után szinte naponta, de legalább hetenként írt levelet egri szerelmének s valósággal ontotta magából a szerelmes, rajongó verseket . . . Regina nem múló kaland volt Zalka életében. Tudomásunk van arról, hogy édesapja fia óhajára személyesen vette fel a kapcsolatot 486