Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

vonalának emelése érdekében. A vevőkészülékeket sok helyütt közadakozásból vásárolták a községek. A felnőtteknek sugárzott oktató műsorok rendkívül népszerűek. Japánban az iskolatelevízió legfontosabb célja a nép általános műveltségi színvonalának kiegészítése. Kiemelkedő jelentőségű a nők számára sugárzott műsor, mely az otthoni élethez, a háztartási munkához kíván kulturális és intellektuális élményeket nyújtani. Főzésre, gyermekgondozásra tanít, esztétikai nevelést nyújt és közéleti információkat sugároz. — Megemlítendő, hogy e műsor hatékonyságát 12 ezer csoportba szervezett 170 ezer asszony ellenőrzi. Az említetteken túl igen hasznos pedagógiai eszköznek tekintik a televíziót a süketnémák beszédtanítására (pl. USA), az ágyhoz kötött betegek oktatására (pl. Franciaország), a szellemileg elmaradottak tanítására (pl. Japán). Ezekhez a tanfolyamokhoz is speciális kézikönyveket, segédeszközöket adnak ki, melyek segítik a jobb megértést és a mélyebb bevésést. A külföldi iskolatelevíziók jelentősége, metodikai és didaktikai problémái A szélsőséges véleményeket, állásfoglalásokat nem számítva, általánosságban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az iskolatelevíziónak. Jelzi ezt az a tény is, hogy az igen nagy anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza a különböző országok. Leginkább a szemléltető és meggyőző erejét emelik ki az iskolatelevízió jelentőségét méltató tanulmányok, melyek a televízió vonzóerejét is jelentik. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a televízió igen nagy lehetőséget nyújt a tanár számára, ha ügyesen használja azt fel. A már sok éves múltra visszatekintő iskolatelevíziók igazolták azt a feltevést, mely szerint a televízió elterjedése után is megmarad a didaktikai szerepe az ún. hagyományos szemléltető eszközöknek. Ezek olyan lehetőséget jelentenek, melyekkel az iskolatelevízió nem rendelkezik. Mint általános problémával találkozunk a tanterv és az iskolatelevíziós műsor összehangolásának nehézségével. Igen nagy feladatot jelent a kettő szinkronba hozása és szinkronban tartása. Nehezen megy az összehangolás még az egyébként igen szerencsés körülmények között dolgozó francia iskolákban is. Ez a probléma természetesen másképp jelentkezik az olyan országokban, hol az iskolatelevíziónak a tanárpótló szerepe domborodik ki, mint azokban, ahol oktatási segédeszközként használják. Amerikában és Kanadában pl. — épp a tanárpótló szerepe miatt — igen nagy súlyt helyeznek a tv programjának kidolgozására. Egy-egy tantárgy, illetve tanítási anyag esetében szép eredményekről számolnak be a különböző tanulmányok. 1958-ban pl. Pittsburgban indítottak el egy kísérletet, melynek során egy iskolaév fizikaanyagát dolgozták fel televízióra. A 162, egyenként 30 perces fizikaórát Amerika legismertebb fizikatanára, a kaliforniai egyetem professzora, D. Harvey White tartotta [22], Sokan a hangosfilmmel hasonlítják össze az oktató televíziót. Számos tanulmány szerzője a film előnyeit a televízió fölé helyezi, vannak azon41