Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

televíziós nyelvoktatás az ún. „aktív" módszereket alkalmazza. Felszólítja a televíziós nyelvtanár a hallgatót, hogy ismételje őt, néha egy-egy feltételezett kiejtési hibát korrigál stb. A hallgatók gyakorlataikat magnószalagon rögzítve beküldhetik a televíziós tanárnak, ki azt értékeléssel visszaküldi. Chicágóban televíziós kollégiumot indítottak 1956-ban azzal a céllal, hogy a város felnőtt lakossága számára lehetővé tegye egyes szakon csak televízió útján a bölcsész diploma megszerzését. A 3 éven át tartó kollégiumban két tagozaton 27 főiskolai tárgyat oktattak. Jellemző, hogy a felvételi vizsgán megfelelt, beiratkozott hallgatók 65 százaléka a vizsgákon is sikeresen szerepelt. Említést kíván az a tény is, hogy a hallgatók mintegy kétharmad része nő, többnyire háziasszony volt. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a „Continental clastrom" (a már idézett „Hajnali szemeszter") c. műsor iránt is, melyet reggel 6.30-tól 7 óráig főleg a felnőttek számára sugároznak. Az adás sikerére az is jeljellemző, hogy azok a gyerekek is szívesen vállalkoznak önként a televízió nézésére fél 7-kor, akik előbb még 7 órakor is csak nehezen keltek fel [19]. Az említett műsor keretében előbb (1961) csak összehasonlító irodalmat tanítottak, majd később bevezették a fizika, szociológia, pszichológia, latin, görög nyelv és irodalom és a történelem tanítását is. A tanfolyam sikerére jellemző, hogy azóta is megszakítás nélkül folyik az adás, és a beiratkozottakon kívül — a különböző statisztikai felmérések szerint — mintegy 100 ezer televíziónéző kíséri figyelemmel. A montreali egyetem együttműködve a kanadai rádióval, 1962-ben azzal a céllal indított tanfolyamot, hogy a beiratkozottak a televízió segítségével doktori címet szerezhessenek. A nagy érdeklődésre való tekintettel 1963-ban újabb 4 tanfolyamot indítottak a már működő 3 mellett. (Antropológia, francia nyelv és irodalom, fizika, földrajz, politika, gazdaságtudomány, színháztörténet.) A beiratkozott hallgatók 68 százaléka jelentkezett vizsgára, kiknek mintegy 85 százaléka végzett eredményesen [20]. Felhasználják világszerte a televíziót az analfabéták oktatására is. Jellemző ez a nemrég felszabadult volt gyarmati országokra éppúgy, mint Olaszországra, Amerikára vagy Japánra. Ilyen vonatkozásban az olasz iskolatelevízió jár az élen. „Soha nem késő" c. sorozat keretében három tanfolyamot indítottak. Az első az írás, olvasás és számolás tudományára tanítja az iskolázatlan nézőket. (1962-ben 40 000 analfabéta tanult így Olaszországban!) A második tanfolyam azt a célt szolgálja, hogy rögzítse az elemi iskolai ismereteket és megakadályozza az analfabétizmusba való visszaesést. A harmadik tanfolyam pedig az elemi iskolát végzettek számára nyújt újabb ismereteket elsősorban irodalomból, történelemből, földrajzból, de igyekszik szélesíteni a nézők látókörét az állampolgári ismeretekkel, a „szocialista élet szempontjai és tájékozódása a természettudományok területén" c. műsorokkal is. Italo Neri professzor, az olasz iskolatelevízió igazgatója tanulmányban számol be e tanfolyamok sikeréről [21]. Franciaországban számos televíziós klubot hoztak létre, főleg a falvakban, a pedagógusok kezdeményezésére a lakosság műveltségi szín40