Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

valamilyen iskolába a szülő is. A motívum szerepéhez tartozik a televíziós tanár személyisége is. A kedves, megnyerő, jó előadókészségű tanár erősíti a tanulók motiválását. A fejlesztő jelleggel kapcsolatban főleg a megfigyelőkészség, gondolkodáskészség fejlesztését emeljük ki. Különböző kísérletek során megállapították azt is, hogy igen jó szolgálatot tesz a televízió pl. az olyan gyermekek esetében, akiknek az olvasásnál vannak nehézségeik, illetve akiknek fantáziáját nem serkenti az olvasás. A televízió ezeknél a tanulóknál eredményesebbnek látszik a készségfejlesztés vonatkozásában is, mint az olvasás. A kérdés másik oldala viszont az, hogy a tv megtanítja az ilyen gyermeket az olvasás technikájára, hozzászoktatja az olvasás élvezetéhez, felkelti a tanulóban az olvasás iránti vágyat. Az érdekfeszítő televízióműsorok aktivizálják a tanulókat a nagyobb tudás megszerzésére, a világ megismerésére, a jelenségek megértésére. Mindemellett az oktató televízió szerepköréhez tartozik tanulóink lelkivilágának formálása, szépérzékük fejlesztése, helyes magatartásra, viselkedésre nevelése stb. is. Az oktató televízió — Schramm szerint — egy összefüggő közlési eszközre támaszkodva hozzá tud járulni a következő alapvető problémák megoldásához: 1. A kisgyermek érésének gyorsítása a valóság szervezésének, az okság fejlődésének irányításában. 2. A serdülőknél a racionalizáció és a szocializáció fejlesztése, a jelképek kezelésének képessége és az időtlen viszonyok. 3. A felnőtteknél csökkentené a távolságot a gyakorlati típusú intelligenciák (melyek szabályaikat a gyakorlatból merítik) és a formális típusú intelligenciák között (melyek fogalmakra és elvonásokra támaszkodnak). 4. A fejlődésben levő közösségeknél az emberi észjárások és kapcsolatok globális átalakítási technikájának kidolgozása [8]. A televíziónak az oktatásban való felhasználására számos lehetőség kínálkozik. Az iskolatelevíziókat vizsgálva különböző típusokat ismerhettünk meg. A külföldi iskolatelevíziós szakirodalomban olvashatunk olyan oktató műsorokról, melyeket közvetlen vagy levelező oktatás egészít ki. A magyar iskolatelevízió tárgyalásánál a gyermekeknek szánt adásokban látni fogjuk, hogy az az iskolai oktatásra épít. Ez esetben a televíziós oktatás a közvetlen oktatás kiegészítője. Míg a harmadik változata a televízió oktatási felhasználásának azokban az országokban is megtalálható, melyekben nincs iskolatelevízió. Az oktatás demonstratív segédeszközként főleg a felsőoktatásban alkalmazzák a televíziót igen nagy eredménnyel. Vizsgáljuk meg ezek után az oktató-nevelő televízió szerepét külföldön, hazánkban és nézzük meg felhasználási lehetőségeit a felsőoktatásban. 34