Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

pontból nem mond sokat, csak annyit, hogy „100 loth" timsós palából 7 loth és 1 könting timsót tudott kinyerni, s azt, hogy ennek „lombikos vízben lett olvadékjából a Burkus lug . . . Berlini kéket buktatván le", tehát a timsó vastartalmú. A szamosújvári „bitumenes", tehát kőolaj-nyomokat tartalmazó víz kérdése már nem ilyen egyszerű. Szőts András protomedicus hívta fel rá a figyelmet. Bergai a beküldött minták vizsgálata alapján is kőolajt talál a Czecz Mihály szamosújvári polgár kútjából származó vízben. Ki is ment Szamosújvárra, de a kúthoz nem engedték oda [108]. A Gubernium közvagyonba kívánta a kutat átvenni, a tulajdonos előbb azt állította, hogy a víz elapadt, majd Márkus Sándor városi ,,physicus"-tól, Mannoppellai Floria Nicodemus és Reühl Ferenc „Chirurgus"-októl olyan igazolást szerzett, hogy a kút hosszabb ideig nem volt használva, s hogy amikor újra használatba vették, azért volt olyan „büdös rothat", mert „némely bele döglött majorság azt okozta". A későbbiekben kőolaj nyomokból („dohot"ból) semmit sem találtak [109]. Bergai igen szakszerű bizonyítékokat szolgáltatott, hogy az általa látott vízben valóban volt petróleumszerű anyag [110]. Nem nélkülözik a szakmai alaposságot a kőszenekről készített szakvéleményei sem. József nádor kérése alapján a Magyar Nemzeti Múzeum számára küldötték el Erdély, közte Kolozs megye fontosabb kőzeteit, közte az Oláh-Köblös, Sólyomtelke és Türe területén található szenes palákat is, s ezeket kellett a tartomány legfőbb vegyészének megvizsgálnia [111]. Készített egy leírást a pestis gyógyítására vonatkozóan is [112]. Ezt azonban az erdélyi orvosi tanács (Consessus Medicorum) teljesen hasznavehetetlennek minősítette [113], Saját magát jó oktatónak és jó szakembernek tartotta, így a Selmeci Bányászati Akadémia professzorságára is pályázott, amikor Höring Mihály meghalt [114], Kortársai már nem voltak ugyanezen a véleményen, egy 1817-es hivatalos minősítése ilyen kitételeket tartalmaz: „Szorgalmát tekintve nem hanyag, oktatói adottságait tekintve — csekély értékű, az a mód, ahogy tanítványaival bánik — gyerekes, az előrehaladás alig közepes" [115].' A technológiai előadásainak anyagát három kötetben megírta, még a kiadatására is gondolt, az udvar azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a szöveget szakértővel átnézesse [116]. Megállapították, hogy abból a fémek, különösen a vas és a réz felhasználása teljesen kimaradt, más részeket viszont „zavarosan és hosszadalmasan" tárgyalt. Számos tárgyi tévedést is találtak, pl. azt írta, hogy a kén fajsúlya kisebb a vízénél. így megtiltották, hogy saját elgondolása szerint tartsa az előadásokat, előírták, hogy Hermbstaedt technológia könyvét fordítsa Bergai le latinra, alkalmazza az erdélyi viszonyokra, s abból tartsa előadásait [117]. Amilyen mértékben sokasodott vitája feletteseivel, kollégáival, úgy csökkent mindennemű vegyészeti működése. A tanszék fejlesztésére különösebb gondot nem fordított. Míg az irattárban igen sok irat fekszik, amelyben saját fizetésének kiutalását sürgeti, vagy pedig lakóházának javíttatását kéri [118], de elég kevés az olyan, amelyben vegyszert, műszert vagy könyvet igényelne. 21 321