Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

őrizte. Felmérték a belső telkeket, udvarokat, kerteket is, a hiányt a rétföldből pótolták, a felesleget a rétföldből vonták le. A beltelkek jóval nagyobbak voltak az urbáriumban megszabott terjedelemnél. A dűlőkben a mérnök a jobbágyok kívánságának megfelelő sorrendben mérte ki a parcellákat. Akinek az egyik dűlőben jobb minőségű föld jutott, az a másik dűlőben rosszabb parcellát kapott. A féltelkes egyazon dűlőiben feleakkora, a negyedtelkes negyedakkora parcellát kapott, mint az egésztelkes. A maradványföldek kiterjedése az új kimérés során változatlan maradt, állami adó alá sohasem vétettek, a gazdák kukorica termesztésére használták azokat, hogy telki földjeiket „azzal ne soványítsák". 1836 táján a földesúr részéről kísérlet történt, hogy a maradványföldeket „allodiálissá fordítsák", a majorságföldek bérletét pedig már korábban beszüntették. A közös legelő elkülönzése iránti eljárást a jobbágyok 1837-ben kérték, az eljárás 1847-ben perbeli ítélettel fejeződött be. Az úrbéri szántó és rét kiterjedése az 1811. évi reguláció óta nem változott. A 453 holdat kitevő maradványföldek kiadására nézve a földesúr és az úrbéresek között 1855-ben megegyezés jött létre, mely szerint e földek az előírt váltság ellenében birtokarány szerint a volt úrbéresek kezén maradnak. Átány Közbirtokossági tulajdont képező nagy határú falu volt. Az 1864. évi úrbéri tagosítási egyezségben 1279 hold maradványföld sorsa felől úgy intézkedtek a szerződő felek, hogy előbb ezekből kiadják a r. kat. és ref. lelkész, három tanító, harangozó illetőségét. A fennmaradó maradványföldek felét a volt úrbéresek visszabocsátják a földesúrnak, a birtokukban maradó másik felerész váltsága fejében. Bátor Az egri káptalan jobbágyfaluja volt, hegyes-erdős határral. 1858ban 263 hold olyan feleslegföld sorsa felől intézkedtek, mely irtásból és foglalásból keletkezett. Ennek egyik fele „birtokaránylag" a volt úrbéresek kezén maradt, másik fele az uradalomé lett, megváltás címén. A földesúr többször is tartott felmérést, növelte a telekállományt az éppen akkor visszaváltható irtásföldekiből. Csány A XVII. század közepétől kezdve három birtokoscsalád leszármazottai három „tertialitásban" birták. Nagy kiterjedésű termékeny sík határában a dinnyetermesztés a XVIII. században meghonosodott. Az úrbérrendezés során az egyik tertialitást birtokló Grassalkovits-uradalom új telkeket is alakított, részben házas zsellérek telekre ültetése, résziben új jobbágyok ielekvállalása útján. Grassalkovits az úrbérrendezés időpontjában jobbágyaival szerződéses viszonyban volt, ezek szolgáltatásaikat nem telkeik 2,56