Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

arányában, hanem egy összegben fizették, a telki illetőségek mérnöki ki­szabása ezért nem látszott sürgősnek. „Minekutána 1783-ban a jobbágyok a kegyes contractustól önként el­állni és a kegyes urbárium szerint való terheket viselni kívánták volna, a mélt. uraság kívánságoknak — bár nem örömest — eleget tenni akar­ván, a kegyes urbárium értelme szerint a nékiek járó földeket és rétet ki­mérette és voltaképpen a cameralis ingenieur által kiadatta." Űjabb kimérés ment végbe 1786-ban a II. József-féle felméréssel egy­időben, vagyis akkor, „amikor a községek rendeztettek és a vallomány­könyv készült". Ugyanekkor a három birtokos ág egymást közt arányosí­tást is hajtott végre mind a falu belsőségére, mind a majorsági és úrbéri szántókra, mind pedig a legelőre nézve. A források szerint „II. József alatt a közteherviselés és telekkönyv végett a birtokok tagosíttatván, min­den birtokosnak illetménye jobbágyáéval együtt adatott ki a commissio jelenlétében és annak jóváhagyásával". A belsőség három egyenlő részre osztatott fel: 1. Grassalkovitsnak jelölték ki a falu felső részét, 2. a Sö­vényházi—Holecz család leszármazottainak a falu derekát, 3. a Vay-rész bérlőjének, Erős ezredesnek az alsó falurészt. A mérnöki munkálatokat Haidinger kamarai mérnök végezte. Grassalkovits az úrbéri állomány kimérése során mutatkozó marad­ványföldekből nem alakított új telkeket, hanem majorsági táblákká ké­pezte ki s robot ellenében úrbéreseinek adta át használatra. Ezenfelül 600 hold majorságföldet is bérbe adott nekik az 1787—1788. évekre, évi 300 Ft bér ellenében. Özv. Páldyné sem kívánt majorkodni, majorságföldjeit ő is bérbe adta jobbágyainak. A három részre szakasztás, a trifariatio több szempontból káros követ­kezményekkel járt. A Holecz-rész kisnemeseit Erős ezredes csellel és erő­szakkal kényszerítette a trifariatióra. A jobbágyság háromszorannyi mező­őrt, dinnyecsőszt és három részre osztott gulyája számára háromszorany­nyi apaállatot kényszerült tartani. Erős ezredes birtokrészén vizállásos, vagy szikes területet mértek ki a jobbágyoknak. A belsőségben nem le­hetett végrehajtani a jobbágyoknak saját földesuruk falurészére való át­telepítését, mert a fundusok terjedelmében nagy különbségek mutatkoz­tak. Eddig az egész határt két nyomásban használták, a három részre sza­kasztás folytán most már hat nyomás keletkezett, s így „a szántóföldek a hat calcaturák által megszoríttattak". Mindenki az arányosítás előtti helyzet visszaállítását kívánta. 1791-ben „az elégedetlen jobbágyság nem akarván három külön pász­tort tartani, legelőösszesítést kért", a megye ezt végre is hajtotta. Ezúttal mindegyik harmadrészen felmérték a legelő terjedelmét. A legelő kiterje­dése összesen 2414 hold volt. 1794. augusztus havában a vármegye az egységes úrbéri legelő birtokába visszahelyezte a jobbágyokat. 1793-ban a földesurak is megindították a régi helyzet visszaállítását célzó újabb arányosítási eljárást, mely 1801-ben fejeződött be. A szántók és rétek ugyan megmaradtak a korábbi kimérés szerinti helyzetükben, de eltüntették a hat nyomást és az egész határra nézve visszaállították a két nyomást. Végrehajtották a belső telkeknek a birtokjogok szerinti elrende­257-

Next

/
Thumbnails
Contents