Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

arányában, hanem egy összegben fizették, a telki illetőségek mérnöki kiszabása ezért nem látszott sürgősnek. „Minekutána 1783-ban a jobbágyok a kegyes contractustól önként elállni és a kegyes urbárium szerint való terheket viselni kívánták volna, a mélt. uraság kívánságoknak — bár nem örömest — eleget tenni akarván, a kegyes urbárium értelme szerint a nékiek járó földeket és rétet kimérette és voltaképpen a cameralis ingenieur által kiadatta." Űjabb kimérés ment végbe 1786-ban a II. József-féle felméréssel egyidőben, vagyis akkor, „amikor a községek rendeztettek és a vallománykönyv készült". Ugyanekkor a három birtokos ág egymást közt arányosítást is hajtott végre mind a falu belsőségére, mind a majorsági és úrbéri szántókra, mind pedig a legelőre nézve. A források szerint „II. József alatt a közteherviselés és telekkönyv végett a birtokok tagosíttatván, minden birtokosnak illetménye jobbágyáéval együtt adatott ki a commissio jelenlétében és annak jóváhagyásával". A belsőség három egyenlő részre osztatott fel: 1. Grassalkovitsnak jelölték ki a falu felső részét, 2. a Sövényházi—Holecz család leszármazottainak a falu derekát, 3. a Vay-rész bérlőjének, Erős ezredesnek az alsó falurészt. A mérnöki munkálatokat Haidinger kamarai mérnök végezte. Grassalkovits az úrbéri állomány kimérése során mutatkozó maradványföldekből nem alakított új telkeket, hanem majorsági táblákká képezte ki s robot ellenében úrbéreseinek adta át használatra. Ezenfelül 600 hold majorságföldet is bérbe adott nekik az 1787—1788. évekre, évi 300 Ft bér ellenében. Özv. Páldyné sem kívánt majorkodni, majorságföldjeit ő is bérbe adta jobbágyainak. A három részre szakasztás, a trifariatio több szempontból káros következményekkel járt. A Holecz-rész kisnemeseit Erős ezredes csellel és erőszakkal kényszerítette a trifariatióra. A jobbágyság háromszorannyi mezőőrt, dinnyecsőszt és három részre osztott gulyája számára háromszoranynyi apaállatot kényszerült tartani. Erős ezredes birtokrészén vizállásos, vagy szikes területet mértek ki a jobbágyoknak. A belsőségben nem lehetett végrehajtani a jobbágyoknak saját földesuruk falurészére való áttelepítését, mert a fundusok terjedelmében nagy különbségek mutatkoztak. Eddig az egész határt két nyomásban használták, a három részre szakasztás folytán most már hat nyomás keletkezett, s így „a szántóföldek a hat calcaturák által megszoríttattak". Mindenki az arányosítás előtti helyzet visszaállítását kívánta. 1791-ben „az elégedetlen jobbágyság nem akarván három külön pásztort tartani, legelőösszesítést kért", a megye ezt végre is hajtotta. Ezúttal mindegyik harmadrészen felmérték a legelő terjedelmét. A legelő kiterjedése összesen 2414 hold volt. 1794. augusztus havában a vármegye az egységes úrbéri legelő birtokába visszahelyezte a jobbágyokat. 1793-ban a földesurak is megindították a régi helyzet visszaállítását célzó újabb arányosítási eljárást, mely 1801-ben fejeződött be. A szántók és rétek ugyan megmaradtak a korábbi kimérés szerinti helyzetükben, de eltüntették a hat nyomást és az egész határra nézve visszaállították a két nyomást. Végrehajtották a belső telkeknek a birtokjogok szerinti elrende257-