Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

váik alak. Ez azt bizonyítja, hogy akkor szlovákok laktak itt. A magyaroknak a nevet az első szótagban meg kellett volna változtatniuk. A -p betűs alak csak a szlovák főnévragozás függő eseteiből vezethető le. A mai alak ebből származik. Tardonya puszta Heves megyében Síroktól északnyugatra. Etim.: *T v r d o n a. Vö. lengyel Twardonice (Koz. Bad. VII. 193). Tipászó Heves megyében egészen északon: Thypazow, Thypazo 1438, 1492 (Cs. I. 73). Etim.: Tipasov vagy csak a szláv T i p-ből és a magyar aszó (völgy, síkság)-ból. A gyök nem világos. Vö. orosz vezetéknév Tipka, T i p j a k o v (Tupikov 391). Az alapszó egy -asi végű szn. Lehet, hogy idetartozik ez a szn.: Tipsu 1237 (ÁŰO VII. 42, Kovács, Ind.). Ugra Heves megyében: U g r a 1438 (Cs. I. 73.) Ugra halom, domb Gömör megyében Harmac mellett délnyugatra. Etim.: szn. Ugra, vagy pedig *U g o r a a gor a-hoz. A szlovák eredetre utal a denazalizáció. Varaszó Heves megyében (ma: Váraszó) az északnyugati sarkán: W arasow 1451, Varazo 1459, W a r o z 1 o 1466 (Cs. I. 74). Van Somogy megyében: Varas zló. Etim.: *V r a (t i) s 1 a v, szn. VÖ. cseh V r a c 1 a v, lengy. Wróc1 a w, or. Vor otislavlb (MBSPO 139). Vö. még a következő szn. Vrazlo de Zagoria (Horvátország) 1258 (ÁŰO XI. 447, Kovács, Ind. 751). Vécs Heves megyében a Tarnóca mentén Debrőtől nyugatra: Weck 1332—7, Weche, Wech, Weecz 1428, poss. Wrech mint a „de Wech" család családi birtoka, 1484 (Cs. I. 74). Etim.: Legvalószínűbb *Vresc(-a). Vö. Szlovák Vrescovka (település Cadca szélén), lengyel Wrzeszczów (Koz. Bad. II. 497), Wrzeszcz (Koz. Bad. VII. 252). Vezekény Heves megyében délkeleten: Wezekyn 1344 (Cs. I. 74). Vezekény Heves megyében Pétervásár mellett: W ezeken iuxta Peturwasara 1351 (Cs. I. 74). Etim.: *V o z o k a n y. A magyarban átmenet van a palatális sorba. Lásd: Vozokony és Vezekény, Veszkény Sopron megyében: < vozt+kan- (a kan oti: ,kanut' ,folyik' igéhez). c Visnyó Borsod (ma: Heves) megyében, Apátfalva és Dédes között: Wysniow 1366, Wysnyo 1413, 1438 (Cs. I 182). Etim.: Vysnov; vö. szlovák Vysnov (Trebisov járásban), V y isii o ve. A szlovák alak pontosan egy 1366. évből származó adatban van meg. Visonta Heves megyében, Gyöngyöstől északra: Wyssontha 1421, Wisontha 1445 (Cs.'I. 56). Etim.: szn. *V y s q t a, ami VyseslavL kicsinyített alakja (Kniezsa, AECO IV. 251). Vö. cseh vezetéknév Vysata és hn. V ysatsko > Vysacko (Kötik, NP 35). Kolozsvár mellett van Vista, amelynek jelölése a Reg. Var. 358., 1229. évben Wis at a. A nazalis arra mutat, hogy szlovákok is voltak itt a magyarok előtt. ]i 161