Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Visznek Heves megyében, a Gyöngyös patak mellett: Wyznek 1415 (Cs. I. 74). Etim.: * V y s i n e k a nyílt szó tagban levő középső magánhangzó kiesésével és az s > magyar sz hangváltozással. A magyar s > sz változást főképp a dispalatalizáció igazolja, de talán máshol is lehetett. (A első jelenséghez vö. magyar cseresznye, szlovák ceres na szót). Erről még 1. Melich, MNy XIV. 149. L. cseh Vysinek (MBSPO 140). *Verseg Heves megyében Tiszanána mellett: Verseg 1261 (Cs. I. 74). Etim.: *Vrsek, keletszlovák nyelvjárási alak Versek. Moór (ZONF VI. 120) szintén a vr'fccinkből vezeti le. Vitaji puszta Heves megyében Csehitől délre (osztrák—magyar, sp. t. 13—XXII). Etim.: V i t é j szn. (esetleg Vitaj). Vö. cseh V i t e j i c e, V i t e j ovi ce (MBSPO 41).' Zavora völgy Heves megyében, Domoszlótól északra (sp. t.). Etim.: Závora, (szlovákul: zár). Zsadány Heves megyében, Gyöngyöstől délkeletre: S a d a n 1435 stb. (Cs. I. 74). ' Etim.: *Z b d a n-. Vö. szlovák vezetéknév Zdán, Zdánová (erdő Trencsén mellett). Vö. ócseh, ólengy., óor. Zdán (MBSPO 61). Moór (ZONF VI. 121) is szn.-ből származtatja: Zidani vagy Zbdant. Vö. még cseh Zdanice és (MBSPO 150) or. Zdanovo, Z d a n o v k a, Zdani (Semenov III., VI. ind.). Vö. Zsidény, Zsédeny. Az Ann. Laurienses( (MG. SS. I. 191) ad a. 803 említve Z od a n, Pannónia fejedelme (Fr. Kos, Gradivo II. 20). Leginkább: Zb d a n -b RÖVIDÍTÉSEK AECO Archivum Europae Centro-orien talis ÁÜO Árpád-kori Űj Okmánytár big bolgár Borovszky Borovszky Samu: Heves m., 1909. Cs Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III. Bp. 1890—97. Cetrny-Vása, MJM . . Cerny-Vása, Moravská jména místni. Brno, 1907. FCD Georgius Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé eccl. ac civilis I—XI. Bp. 1829—44. HO (Haz. Okm.) . . . Hazai Okmánytár HOkl Hazai Oklevéltár Chaloupecky .... Chaloupecky Václav, Staré Slovensko. Bratislava, 1923. Im.-Reg Arandjelovic, Imenik-Registar naselenih mesta kraljevine Jugoslavije Kötik, NP Kötik Ant., Nase prijmeni. Praha, 1895. Kovács F., Ind. . . . Index alphabeticus codicis diplomatici Arpadiani continuati per Gustavum Wenzel editi. Bp. 1899. Koz. Bad Kozierowsky Stanislaw, Badania nazw topograficznych. Poznan, 1921—28. Lipsz Lipszky, Repertórium locorum regni Hungáriáé . .. Budae, 1806. 162-