Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

n i k (Spis. 344). A hangok alakulásában a mássalhangzó-torlódás kiküszö­bölődött metatézissel és azután az -a v- mássalhangzó előtt mint diftongus az -o u > ó-ba fejlődött. A metatézis persze bekövetkezhetett az első lehe­tőségnél is. Az első lehetőség valószínűbb. Itt tehát lehetséges a az ősszláv % helyett. A név még közelebbi megvilágításra szorul. Szúcs Heves megyében a Laskó patak felső folyásánál: Zuch 1275 (AŰO XII. 156), Zwech 1349 (Haz. oki. 255. 443), 1492 (ib. 443) (Cs. I. 72; Kniezsa, AECO IV. 304). Etim.: Súc (lehet S ú c i is); vö. szlovák S u c a, lengy. Suczy, S u c z a (Koz.. Bad. II. 368. VII. 152), szerbh. Sucevo, Sucje, Suce­vic Pol je (Imenik-Reg. II. 1012). *Tarna község Heves megyében, említve a Kompoldfich oklevélben (Kompold na Tarne): Torna" 1325, 1332—7 (Cs. I. 73). Tarna, folyó Heves megyében. Etim.: *Trnava, -ava > a váltakozás (vö. Rimava > magyar Rima). Vö. Torna: szláv trint (tüske), a Torna másik oldalán: Tüskevár. Stanislav szerint ez a szláv név magyarra való fordítása, ami arra mutat, hogy a szláv lakosság elég sokáig volt itt, és hogy a magyar lakosságnak meg kellett tanulnia szlávul, hogy lefordíthassa a T r n a v a nevet Tüske­várra. Tarnóca, patak Heves megyében, a Tarna mellékfolyója. Etim.: *T r n a v i c a Heves megyében és Fejér megyében, mivel­hogy itt van Tarna és Torna < *T r n a v a. A többi esetben lehetsé­ges *Trnavica és *T r n o v i c a. Tenk Heves megyében, Heves mellett északkeleten: Tenk 1421, Thenk 1467 (Cs. I. 73). Etim.: szn. Thntkt, a szlovák Tenk- függő eseteiben, ame­lyekből átmentek a szláv szavak a magyarba. Ilyen szláv szn. ismeretes (MBSPO 107). Vö. még *Tenka, a ttniH-hoz ,vékony, sovány'. Vö. szn. Ten ke Pannóniában (Kövesd) és a Tiszántúl (Besenyő) 1211. év (AŰO I. 109, 116). Tepély Heves megyében, puszta Besenyő és Poroszló között: Thepel 1466 (Cs. í. 73). Csánki szerint idetartozhat Thewpe is 1479. Etim.: *T e p 1-. Nyilvánvalóan szlovák elnevezés, (-e-!) Terenye Nógrád megyében, ma: Kis- és Nagyterenye és van Homok­Terenye is, Salgótarjántól délre és délkeletre: Trenne 1297 (Haz, oki. 157, Kniezsa AÉCO IV. 302), Te renne 1352 (AO V. 554, Knie­zsa, ib.), Terenye 1394 (FCD X. 2, 221), Eghazas Therennye et Wasaros Therenye 1413, 1450 (Cs. I. 109). Gönczy térképén: Ter en­ne; Machatova térképén: T e r a n y. Etim.: *T r e h a, vö. or. szn. Trena, T r e n b k a (Tupikov 398—401), cseh helynév T ren ice, szerbh. Tren, Trenkovo (Imenik-Registar II. 1031). Ide tartozik a szlovén és a cseh Trencin is (szn. Trenka + i n i. birtokos szuffixum). Terpes Heves megyében Síroktól északnyugatra. Trebes 1409, 1410, T her pes 1466 (Cs. I. 73). Etim.: Trébes (MBSPO 181). b > p váltakozás természetesen le­hetséges; a szlovákban a genitívusát a Trebs (fonetikusan T r é p s-) tőből képezi. Látjuk, hogy még a XV. század elején is megőrződött a szlo­160-

Next

/
Thumbnails
Contents