Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

n i k (Spis. 344). A hangok alakulásában a mássalhangzó-torlódás kiküszöbölődött metatézissel és azután az -a v- mássalhangzó előtt mint diftongus az -o u > ó-ba fejlődött. A metatézis persze bekövetkezhetett az első lehetőségnél is. Az első lehetőség valószínűbb. Itt tehát lehetséges a az ősszláv % helyett. A név még közelebbi megvilágításra szorul. Szúcs Heves megyében a Laskó patak felső folyásánál: Zuch 1275 (AŰO XII. 156), Zwech 1349 (Haz. oki. 255. 443), 1492 (ib. 443) (Cs. I. 72; Kniezsa, AECO IV. 304). Etim.: Súc (lehet S ú c i is); vö. szlovák S u c a, lengy. Suczy, S u c z a (Koz.. Bad. II. 368. VII. 152), szerbh. Sucevo, Sucje, Sucevic Pol je (Imenik-Reg. II. 1012). *Tarna község Heves megyében, említve a Kompoldfich oklevélben (Kompold na Tarne): Torna" 1325, 1332—7 (Cs. I. 73). Tarna, folyó Heves megyében. Etim.: *Trnava, -ava > a váltakozás (vö. Rimava > magyar Rima). Vö. Torna: szláv trint (tüske), a Torna másik oldalán: Tüskevár. Stanislav szerint ez a szláv név magyarra való fordítása, ami arra mutat, hogy a szláv lakosság elég sokáig volt itt, és hogy a magyar lakosságnak meg kellett tanulnia szlávul, hogy lefordíthassa a T r n a v a nevet Tüskevárra. Tarnóca, patak Heves megyében, a Tarna mellékfolyója. Etim.: *T r n a v i c a Heves megyében és Fejér megyében, mivelhogy itt van Tarna és Torna < *T r n a v a. A többi esetben lehetséges *Trnavica és *T r n o v i c a. Tenk Heves megyében, Heves mellett északkeleten: Tenk 1421, Thenk 1467 (Cs. I. 73). Etim.: szn. Thntkt, a szlovák Tenk- függő eseteiben, amelyekből átmentek a szláv szavak a magyarba. Ilyen szláv szn. ismeretes (MBSPO 107). Vö. még *Tenka, a ttniH-hoz ,vékony, sovány'. Vö. szn. Ten ke Pannóniában (Kövesd) és a Tiszántúl (Besenyő) 1211. év (AŰO I. 109, 116). Tepély Heves megyében, puszta Besenyő és Poroszló között: Thepel 1466 (Cs. í. 73). Csánki szerint idetartozhat Thewpe is 1479. Etim.: *T e p 1-. Nyilvánvalóan szlovák elnevezés, (-e-!) Terenye Nógrád megyében, ma: Kis- és Nagyterenye és van HomokTerenye is, Salgótarjántól délre és délkeletre: Trenne 1297 (Haz, oki. 157, Kniezsa AÉCO IV. 302), Te renne 1352 (AO V. 554, Kniezsa, ib.), Terenye 1394 (FCD X. 2, 221), Eghazas Therennye et Wasaros Therenye 1413, 1450 (Cs. I. 109). Gönczy térképén: Ter enne; Machatova térképén: T e r a n y. Etim.: *T r e h a, vö. or. szn. Trena, T r e n b k a (Tupikov 398—401), cseh helynév T ren ice, szerbh. Tren, Trenkovo (Imenik-Registar II. 1031). Ide tartozik a szlovén és a cseh Trencin is (szn. Trenka + i n i. birtokos szuffixum). Terpes Heves megyében Síroktól északnyugatra. Trebes 1409, 1410, T her pes 1466 (Cs. I. 73). Etim.: Trébes (MBSPO 181). b > p váltakozás természetesen lehetséges; a szlovákban a genitívusát a Trebs (fonetikusan T r é p s-) tőből képezi. Látjuk, hogy még a XV. század elején is megőrződött a szlo160-