Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Ó-Huta délre. Szucha Huta Heves megyében a Mátra felett. Etim.: Suchá Huta. Huta, ismeretes a szlovákban a németH ü 11 e-ből. Ivád Heves megyében Pétervásártól nyugatra: Iwagh 1456 (Cs. I. 63). Etim.: Iva, azaz i v a, salix helix' (szh), cseh j i va. A -d végződés magyar deminutiv szuff., amely váltakozhatott -gy-vel (vö. Almád > A 1 m á g y. Iwagh = Ivágy. Kaál (ejtsd: Kál) Heves megyében a Tarna mentén, mocsaras vidéken: Neműt kai (német) 1341). Három k a a 1 Debrew várfalánál 1352, Kaal 1447, 1448, 1461 (Cs. I. 64). Etim.: Pais török eredetűnek tartja, a török kai- ,maradni' igével hozza összefüggésbe. Moór a szlávból magyarázza: Kah. Összefügghetett a kai ,k a 1 i t' kalny' és hasonló szavakkal, tehát jelentésénél fogva nagyon közel állhatna a Blatna (Balaton tó) elnevezéshez, amelyhez közel van a zalai K á 1 y. Ügy látszik, hogy a szláv Kait, vagy a többes számú K a 1 y az egyetlen helyes etimológia. Moór szerint ahol van aqua turbida, ott van: kai (mocsaras vidék). Kniezsa szerint is eredhet a Kai szó a szláv k a lt-ból. A hosszú -áformák a tb. sz. *K a 1 y alakból eredhetnek. Karácsond Heves megyében. Gyöngyöstől délkeletre: Karachond 1421 (Cs. I. 64). Etim.: *K r a c i n, a személynévhez: *K r a c a (*K rak -ja; *K r ak a, *K r a k; Kniezsa, AECO I. 164). Kniezsa egy régi magyar szn.-bői: Kracin-ből vezeti le. Stanislav szerint a csehből való. Szerinte van Kracin hn. (Sedlacek 454). Kápolna Abaúj-Torna megyében nyugaton: 1409 (?)-ben említik (Cs. I. 244). Etim.: Talán a szlovákból ered *Kaplná; < lat. capella, de van szláv - i>n a képző. Kaplná van V. Byte i-nél is. Kerecsend Heves megyében a Laskó patak mentén, Egertől délre: Keresnuch, Kerechev reg. páp. des (Cs. I. 64). Kérdés, vajon Kerecsend nem fordul-e elő Kelechen néven. Ezt a kérdést felveti Csánki, de kétesnek tartja. Etim.: A mai alak lenne *K r e c i n-ből, két régi adat talán *Krécnic(i), *Krécov (Krécev)-ből. Kniezsa alapján lehet: Kerecset > Kerecsen + d. Kömlő Heves megyében a Tisza vidékén: Kuml eu 1343, K em 1 e, Kewmle 1468, 1478 (Cs. I. 65). Etim.: Talán *K a m (e) n- ( o v?); a palatális sorba való átmenet, az -ov(?) normális fejlődése és az mn > ml disszimilációja figyelhető itt meg, mint Kamena > Kimle Moson megyében. Laskó, hegy és patak Heves megyében, északra (spec, térkép). Etim.: Laskov. Vö. lengyel Laszkowo (Koz. Bad. I. 483). L. 155-