Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Laska < Laska, szn. Vö. szlovák Laskovce, lengy. L a s z k ó w, Laszkowo, Laszewo (Koz. Bad. I. 433). Lelesov magyarul Lelesz. Heves megyében. Pétervásártól északkeletre: Lel ez 1332—7", 1492 (Cs. I. 66). Lipszky-nél (Rep. 375): Lel ész, L elesov. Etim.: Le les; a szuff. -es'b, a gyök léi-. Vö. Léi. Vö. szerbhorv. Veles, Velesovo, Velesnica, V e 1 e s t o v o és V e 1 e s, Velesevec, V ele sic i, Veleskovec, Velesta, Jales (Imenik Reg. I. 141—2, 464). Anonymus szerint az egyik Árpád-kori fejedelmet Leí-nek hívták; lehet, hogy ez szláv név, de lehet, hogy a magyar lélekkel függ össze. Maconka Heves megyében a Zagyva mellett: M a c h on k a 1396, M aczonka (Száz. 1875, 236 dátum nélkül), 1424 (Cs. I. 66). Etim.: Maconka, valószínűleg a M a t e j névhez. Vö. Szlovákiában Macov s ehhez hasonlók, horv. Macinec (Lipszky, Rep.), bulg. Maca (Spis 314). A bolgár elnevezés nyilván szn.-bői ered. Mályin Borsod megyében, Dédes várához tartozott, bizonyára a mai Mályinka község Dédes mellett: Malyn 1254 (Sm. Vod. 172), 1461 Malen 1438 (Cs. I. 175). Etim.: Mái'in: vö. szlovák Málinec. A szlovákok itt sokáig tartózkodtak, s ezért az elnevezés mind a mai napig nem illeszkedett bele a mai magyar nyelvrendszerbe, különben -é n y végződésű lenne. Markaz a gyöngyösi járásban, a Malom patak mentén. 1439 lélek. „Régen sok volt köztük a tót." (Borovszky, 1909.) A községben ma is beszélnek szlovákul. Stanislav szerint a szó eredete nem világos. Musak, Kis- és Nagy-, halmok Heves megyében, Istenmezejétől keletre (spec. t.). Etim.: M u s á k, vö. mucha, Muzsla Heves megyében , Pásztótól délkeletre: Mwsla 1488, 1489 (Cs. I. 67). Van itt Muzslai hegy is. Muzsla Heves megyében, hegy Benepuszta mellett északon (Kniezsa, Száz. 1939. 170, Nyr. II. 238). Etim.: *M u z i 1 o, szn. Kniezsa említi, hogy az elnevezés módja magyar, mert a szn. hn.-ként van használva. Stanislav nem osztja ezt a nézetet. A Muzilo szn.-et támasztja alá: M u z s i 1 o 1222 stb. 1302-ig (Kovács, Ind. 467; ÁÜO I. 369, V. 291). Az oroszban van Muzilo 1495 (férfi név), Muzilov 1495 (vezetéknév) (Tupikov 259, 654). A szh-ban M uzilovcica hn. (Im. Reg. II. 710). Az -i- kiküszöbölése már a szláv alapnyelvben bekövetkezhetett. Vö. Radován > Radvan stb. Vannak adataink: Mosula 1156, M u s 1 a 1288 stb. Kniezsa (Száz. 1939, 170) helyesen magyarázza a Muzilo szn.-bői, amely ismeretes az oroszban és másutt is. Nagyréde Heves megyében, a gyöngyösi járásban: Rad: R a (a) d 1438, szn. Rád. Keletre van Nagy- és Kis-Rada, 1019, 1370 stb. A XVIII. századig van: Kis-Rada, Tót Réde: Tothrada 1263, Rada 1300, Rede 1323; Stanislav szerint világos, hogy ez R a d a-ból 156-