Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

magyarban megrövidülnek és szuff. nélkül jelennek meg. Eszerint ez a hn... is szláv eredetű. Detk Heves megyében a Bene patak partján: Detk 1332—7, Kysdetk 1438, 1424, 1489 (Cs. I. 60). E t i m.: szn. *D e d "b k t> > *D e d k- > Detk-. Vö. cseh Dédkov,. Dédkovice (MBSPO 149), szerbh. Detkovac (Imenik-Register I. 311). Vagy *D e t b k 1, ? Domoszló Heves megyében a Mátra alatt: D o m o z.1 o 1415, 1489 (Cs. I. 60). Étim.: *Domosla,v, mint or. szn. ismeretes a XIII. századból (MBSPO 57). Vö. cseh hn. Domaslav, Domaslavice, lengy. D omoslaw. Gálya Gebirge, hegység Heves megyében, a Mátra nyugati végén (spec, térkép): mans G ala 1275 (ÄUO XII. 157). E t i m.: G o 1' a, azaz h o 1' a. Vö. a szlovák H o 1' a, települések és hegyek neve, szh Gólja, hegy (MBSPO 245), lengyel G o 1 a, gyakran mint községnév (Koz. Bad. I. 238). Lehet, hogy helyenként a magyarba mint hn ment át. Gilitka: Felső Gálit ka, hegy (388 m), G i 1 i t k. a-gödre, erdő, Heves megyében Bátortól délkeletre (spec, térkép). Van ma: Gilitkapuszta (pétervásári járás). Et im.: Gylitka, a gyli» = hyl, cseh: ,hejl' = pirók (pintyféle). Itt g van h helyett. Gyöngyöspata, Heves megyében: Pat h a 1328 stb. (Cs. I. 55). Etim.: Pata. Kniezsa (Száz. 1939, 181) a Pota szn.-vel hozza kapcsolatban, ami Anonymus szerint Ed és Edomén unokafivérének nevevolt. Emellett a szláv Pat a-ból is lehet. Hány Heves megyében Erdőtelek és Besenyő között: Hon, Hony dátum nélkül, Han 1381, Eghazadhan 1467, Naghhan 1494, ma Han y i-puszta (Cs. I. 62—3). Etim.: Talán Hon (y). Vö. szlovák Honovce, cseh H o n i c e. Lehet azonban, hogy a magyar han (y), palus ,mocsár' mint Zala megyében Hány (Cs. III. 59). Ez a jelentés illik is ehhez a mocsaras vidékhez. Vö. Oki. Sz. 346. Heréd Nógrád megyében (ma Heves megye), egészen délen: K e r u d i Herudi helyett 1138/1329 (Mon. Strig. I. 93), Herudi 1138/1329 (ib. 91). Mai alak: Her e d 1461 (Cs. I. 99). Egy 1138-ból eredő okiratban szerepel Dimiter és Vara személynév - Varnava, Barnabás, amely ószláv eredetű. Etim.: Valószínűleg szláv. *Chru d- mint a cseh Chrudim, C h (r) u d i c h r o m y, szn. Chrudos (vö. Cerny-Vása. MJM 196). Van itt valami Chr od-gyök (ib.). Jelenthette „crispus, göndör, bodros"; a chradnút' (= sorvad, fonnyad)-hoz is tartozik < ősszl. c h r ^ d-. (Berneker, SEW 410). Hort Heves megyében Hatvan mellett északkeletre: Horth 1418 stb. (Cs. I. 63.) Etim.: *C'hrt-, vö. talán C h r t y. Ilyen név van a Tiszántúl is (Moór., ZONF VI. 24). Huta Heves megyében; Párád mellett délnyugatra és 154-