Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Függelék * II. Báb puszta Heves megyében Zsadány mellett: Bap 1473, Baab 1478 (Cs. I. 57). Etimológia: valószínűleg a baba (öregasszony) főnévvel függ össze (MBSPO 129). A bolgárban ismeretes Babi szn (Moroskin 5). Vö. még big. hn Babovo (Spis. 239). Benisi völgy Heves megyében Terpestől keletre. E t i m.: Benis- szn. Az -i végződés magyar szuffixum. Vö. cseh szn Ben is és Ben es (MBSPO 32). Bocs, ma Egerbocs Heves megyében Pétervásártól keletre: B u c hey 1295 (ÁUO X. 201), Buthe ehelyett: Buche 1295 (ÁUO X. 202), B o c h 1438, 1492 (Cs. I. 58). E t i m.: Eredetileg talán Bucej (a szuff., mint B o z e j-ben, B 1 az e j-ben stb.). A kiesett -j magyar nyelvi jelenség. Vö. cseh vezetéknév B u c a (Kötik, NP 67), talán szh hn B u c, B u c a, B u c e (Imenik-Registar I. 132), szlovák B ú c, Bucovce, cseh Buc, Bucice, Bucovice. Bolya Heves megyében, ma puszta Pétervásártól ÉK-re: Bolya 1492, Bowlya, Bwya 1489, 1498 (Cs. I. 59). Etim.: B o 1'a. eredetileg szn, ismerjük az ócsehből és az oroszból (Moroskin 20). Vö. MBSPO 35. *Botond Heves megyében valahol Besenyő, Tepély és Mező-Tárkány mellett: Bath on d 1388, Bot hon d 1432, 1465, 1466 (Cs. I. 59). Etim.: Valószínűleg *B a t í n és a magyar demin. szuff. -d; i n-ből a magyarban -un > on. Vö. cseh. Batín (MBSPO 129), szh Bat in, B a ti na ((Im. Reg. I. 33). *Borosznok Heves megyében az Eger patak felső folyásánál (Szűcs mellett?): Buruznuk 1349 (Haz. Oki. 255). Kniezsa, AECO IV. 304. Etim.: Brusnik. Blata völgy Heves megyében Bodony fölött (spec. t.). Balata bérc, magaslat Heves megyében, Derecskétől délre (spec. t.). Etim.: Blata (Sm. Vod. 305, 405); B a 1 a t a-val kapcsolatban Abaúj megyében említve: palus B la than 1261, Smilauer szerint < *B 1 at en (ib. 210. o. is), de talán lehet B 1 a t an (y?) is. Blatá név van Szlovákiában elég gyakran mint helynév és mint magaslat neve. (Liptov Sv. Ján.) Balaton Borsod megyében (ma Heves megye), a nyelvemlékben a megye megjelölése nélkül, de bizonyára az a Balaton értendő alatta, amely északnyugatra fekszik Apátfalvától, ahol megjelenik már 1388-ban: Balathon 1449 (Cs. I. 168). * Ez a függelék azokat a szláv eredetű földrajzi neveket tartalmazza, amelyeket a szakirodalom, elsősorban Ján Stanislav Slovensky Juh v strednoveku c. kétkötetes munkájában feldolgozott Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (I—

III. Bpest, 1890, 1894, 1897) c. műve alapján. Ez utóbbi mű a XV. századnál későbbi adatokat nem közöl. 151-