Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Etim.: *Blatfcni> > magyar *B latin > Bal a tin, Bo la tin > Bal a tun > Balaton (J. Stanislav, i. m. II. 26). Kérdés, miért hímnemű és nem semlegesnemű a kiinduló alak, amint várnánk a j ezero főnév alapján, Melich (388) feltünteti a jezer i> (egyh. szí., szlovén jezer, orosz tájnyelvi ózer) másodképzést is és lehetségesnek tartja, hogy *B 1 a t J-m> jezer h volt. Lehetségesnek tartja továbbá Melich azt is, hogy a tó neve a Mosaburg = *B 1 a t Wb g r a d h hercegség fő helyének a neve. Ez a legvalószínűbb feltevés. Fontos Melichnek az a megjegyzése, hogy a Balaton nevet csakis az ószlovákból vehettük át. Ha az elnevezést valamelyik délszláv nyelvből vettük volna át, akkor ma a magyarban B a 1 á t o n-nak kellene hangzania. Bekölce Heves megyében az Eger patak mentén egészen északon: B ekewlche 1492 (Cs. I. 58). Etim.: *B u k o v i c a, szabályos -o v i c a képzővel és a palatalis sorba való átmenettel. Brezova mező Gömör megyében, Málé mellett (Putnok mellett) északnyugatra (sp. térkép 12—XXIII.). Brezova tanya Heves megyében, a gyöngyösi járásban. Etim.: Brezová. Bodonij Heves megyében Pétervásártól délnyugatra: B o d o n 1332—7 (Cs. I. 59).' Etim.: B o d i n, illetőleg Bodin (vagy *Bodon?). Az alapszó itt nyilván Bodin szn., amely ismeretes Pannóniából: faber Bodin 1086. dolator Bodin 1086 (bakonybéli kolostor); említi őket J. Melich (Szl. jöv. szavaink II. 105). Ismeretes a szerbhorvátból is B o di n b 1293—1302 (Miklosich, Mon. Szerb. 60). A lengyelben van hn. *B o d y n (Kozierowski, SO. V. 208) Bodin adattal 1252-ből. Kozierowski úgy véli, hogy az alap itt Boda szn. De lehet, hogy itt is a Bodin szn.-ről -f j t szuff.-ról van szó. MESZ I. 435 azt mondja, hogy eredete tisztázatlan, bár származhat B o d-, Bud- szn.-bői + in't> szuff.-ból, de végül nem hiszi, hogy szláv eredetű. Világos, hogy ez szlovák név. Lehet, hogy némelyik a Bod a, némelyik a Bodin szn.-vei van kapcsolatban. Az eredmény nem egyforma. Ide tartozik a szlovák Bodin á és bizonyára Bodovka, Bodice, Bodovice is. Némely, főképp későbbi esetben szó lehet a magyarba átvett szn.-ről, és így már magyar képzésről. Csarnó, hegy Heves megyében Csehi mellett DK-re (sp. osztrákmagyar t.). Etim.: *C r n o V-, lehet szlovák tájnyelvi C a r n o v- is. *Csál Heves megyében valahol Debrő, Tófalu és Kál mellett: C h a 1 1417, 1446, 1461 (Cs., I. 59). Etim.: C a 1, amely eredetileg szn. lehetett. Vö. lengyel N i e c z alow (MBSPO 186, 351. sz.), big. Cal, Ca la (Spis. 367). Csány Heves megyében délen: Zentmikloschanya poss. populosa 1409, Chan 1445, 1450 (Cs. I. 59). Etim.: Can (vagy C a n i, vagy Can a). Vö. szerbhorvát C a n j i, 152-