Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Csamóna < szlovák cierny ,fekete', Alsó Borosznok, Felső Borosznok < szlovák brusnik ,fenkő fejtőhely vagy ahol áfonya terem'; brusinka, brusnica ,veres áfonya', Sir ok község a pétervásári (ma: egri) járásban a Mátra hegység alatt s a Felső- és Északi Tarna-patak összefolyásánál elterülő völgykatlanban < big sirok'i-, széles ,tágas', Kniezsánál: 1323: Syrok; Tarna a Zagyva mellékfolyója és egy falu neve ezen a vidéken < big. tri.nh, tövis ,fullánk', szláv trnava ,kökényes'; Tarnazsadány, Tarnaőrs stb. helynevekben a Tama későbbi (XIX. sz.) összetétel; Tarnóca a Zagyva mellékfolyója Gyöngyöstől délkeletre; Csánkynál: Tornowocha < trnava, trnovica < trn, kökény ,tövis' (vö. szláv av- > magyar -ó, o). Perét-hegy Felsőtárkány körül (egri járás) < szlovák priatel'; Prétyel (1765), Perétyel (1789), Perétel (1846). A középkorban karthausiak laktak a környéken. 1552 után a törökök űzték el a néma barátokat. Egy régi kolostor romjait ma is mutogatják a környéken. Körülötte van: Barát-völgy, Barát-hegy, Barát-erdő; Balaton község a pétervásári járásban < big., szlovák blato, sár, mocsár ,láp', délszláv: blät&m>. Ugyanebből a Baláta-völgye. Nagyvisnyó a pétervásári járásban < szlovák visna ,meggy ,meggyfa' 1239: Wisna, Visno, Brezovatanya a gyöngyösi járásban < big. br^z'i» ,gyors ,sebes', v. big. breza ,nyírfa'. Peskő (Pestkő) mészszikla barlanggal a Bükk-fennsík déli részén, Büdöspest, barlang a Bükk hegységben, Miskolc közelében. Kniezsa szerint mindkét név bolgár eredetre vall: big. pesti-, mészégető kemence vagy barlang'. Jelen esetben Kniezsa a ,,barlang" jelentés mellett száll síkra. Ennek alapján mindkét szó jelentése világos. A Peskő két sziklából áll, jelentése tehát lehet: Barlangkő, Büdöspest jelentése pedig: ,büdös barlang'. Valószínű, hogy szláv—magyar összetételű a szó: pest + kő. Ez utóbbi feltevést igazolja a Peskő közvetlen szomszédságában, a Bükkben levő mészkőszikla; Bélkő < szláv bél'i> (fehér) + magyar kő. Településtörténeti szempontból ez azt igazolja, hogy a Duna-könyöktől egészen a Bükk hegységig bolgár települések húzódtak végig. Ezt a feltevést az Egertől északra fekvő Bélapátfalva is bizonyítja, hiszen a község nevében a béli. + abbat'*» összetételt nem nehéz felismerni. Mivel a környéken fehér szerzetesek (ciszterek) éltek, a magyar „falva" birtokos személyragos toldalékkal való helynévképzés szinte magától kínálkozott [7]. Kifejezetten délszláv jellegűek azok a helyneveink, amelyeknek a kvantitásviszonyai a magyarban nem nyugati (cseh), hanem délszláv (szerb-horv.) vonásokat mutatnak fel: Zagyva, Balaton stb. [8]. Hogy egy hegy a színéről is kaphatja a nevét, erre Kálmán Béla A nevek világa c. könyvében számos példát idéz (148. o.). Putnok < szláv put'-fnik képző, ,vándor ,utas'; a magyar — nok képző a szláv — nik átvétele. Vö. szláv dvor + nik — udvarnok, peharnik — 10* 147