Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

pohárnok, dusnik — dusnok. Kálmán Béla szerint Putnok jelentése: út menti. (I. m. 160. o.) A pápai tizedszedőknél: Puthnuk. Horotna-völgy < szlovák hrotnay ,hegyes' (tárgyról), Csákpilis-hegy < szláv plés^ ,tonzura' ,kopasz', Kis-kukla, Nagy-kukla < ócseh +kuk'Bla ,kukla ,csuklya'. Szláv eredetű helynevek személynevekből Heves megyében: Poroszló község a füzesabonyi (ma: egri) járásban, a megye déli részén < szláv Préslav, Prislav; vö. cseh: Praslavice, Vécs község a gyöngyösi járásban, a Mátra hegység nyúlványaitól körülvett völgykatlanban, a Dolina és Tarnócza nevű patakok összefolyása között. 1332—37: Weck, 1248: Weche, Wech néven fordul elő. A név a szlovénből való < Vece, régibb <* Vetje egy teljesebb V^tjeslav (cseh Václav) névből. V^ceslav > Vencse > Vécse > Vécs. Csász Puszta, ma: Pusztacsász Heves község mellett a megye déli részén < big. cast , Cas(i). Visonta < szláv Vyseta < Vyseslav — a gyöngyösi járásban a Mátra hegység alatt; Zaránk (Szaránk, Szaránd) község a hevesi járásban a Nagyalföld szélén személynévből képezve, amelynek eredete bizonytalan. Talán: <* S

varan vagy Svaren; svara ,civódás ,veszekedés' 1247: Zaránk, 1468: Zaráng, később: Szaránd. Verseg (kihalt név) Tiszanána körül a megye déli részén < big. vr'f-ohr,, valaminek a hegye, csúcsa; 1261: Vorsolch, Warsolch; < Varsolc < Vrs-ovi>ci; vö. cseh Vrsovice és lengyel Warszewice. Verseghez vö. még cseh személynév: Vrsek. Mint már jeleztük, e rövid tanulmány célja nem lehet az, hogy felsorolja megyénk összes szláv eredetű helyneveit jelentésükkel együtt. (L. a mellékletet.) A terjedelem korlátozása miatt még az olyan érdekes szláv eredetű helynevekre sem térhettünk ki, mint Pásztó, Bogács, Noszvaj, Novaj, Rozsnok stb. Meg kellett elégednünk azzal, hogy a felsorolt helynevek alapján is bizonyítható: a Zagyva völgye ősi szláv településeket idéz, mellékfolyói (Galga, Tarna, Tarnóca) szláv nevei is arról tanúskodnak, hogy a magyarok e környéken szlávokra találtak, akiktől e vízneveket átvették. Köztudomású ugyanis, hogy legősibbek a folyók nevei. A Tarna vízrendszerével kapcsolatos nevek szintén ősi szláv örökségre utalnak. Mivel a puszta személynév helynévként való használata gyakori a korai magyar középkorban (vö. Kálmán: i. m. 170.), és mivel a magyar—szláv érintkezések következtében magyar személyek is vettek fel szláv nevet, akkor, amikor pl. Poroszló vagy Domoszló (< szláv dom-b + slavt) nevét belefoglaltuk egy olyan dolgozatba, amely a Heves megyei szláv örökséggel foglalkozik, korántsem volt ezzel célunk annak a bizonyítása, hogy e községek lakói többségükben szlávok lehettek valamikor. Csupán azt illusztráltuk velük, hogy egy-egy szláv nevű magyar földbirtokos neve maradt fenn általuk e helynevekben. (Vö. Bogyiszló < Boguslav, Bagamér < Bogumir, Szoboszló < Sobeslav stb. neveket.) Hogy e nevek viselői és az 148-