Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

szlovák. Vannak azonban más tanúbizonyságaink ezen területeknek régi szlovák jellegéről. Szlovákokról tanúskodik a Muzslától északra levő Nyikom hegy neve, amely a szlovák Nikom-ból ered (vö. a szerbhorvát Nikoman; ImenikRegistar II. 724), amelynek töve benne van a vniknut', ,vzniknut' és hasonló szavakban. A Mátra nyugati részén van. Innen északkeletre van a Hajnác hegy (vö. szerbhorvát Gajnaca községnév; Imenik-Registar I. 214). Más ilyen nevek itt: Habák és Boha hegyek, Visonta mellett a Mátra alatt Humniska mező. Itt tehát megvan a h. Szlovákokra — és nem szerbekre — mutat a Visznek <* Vysinek elnevezés (az sn magy. szn változáshoz vö. magy. cseresznye, szlovák ceresna). Itt e van után, ami arra mutat, hogy itt nem lehettek szerbek, különben a állna utána. Vö. cseh Vysinek (MBSPO 140). A mai szlovák irodalmi nyelv rendszere szerint itt, természetesen, -ok volna, de vö. a középszlovák nyelvben is pl. domek (Liptó). A fenti adatokkal Ján Stanislav beigazoltnak véli, hogy Heves megye már a magyarok bejövetele előtt szlávokkal volt betelepítve. Ezek a szlávok szerinte a mai szlovákok ősei voltak. Leginkább megyénk északi része volt betelepítve, a mocsaras délkeleti rész kevésbé, de mint láttuk, még a Tiszán is van megbízható adatunk a szlovákok ottlétéről (:G(y)égy <* Üéaz). * *H= Helyneveket általában köznevekből és személynevekből képeztek. Szláv eredetű helynevek köznevekből Heves megyében: Ivád község a pétervásári (ma: egri) járásban < big, or iva + d képző ,kecskefűz, fűz', Feldebrő, Aldebrő a gyöngyösi járásban < big dbbrc», gödör, mély vízmosás, völgy, debrő'; 1332—37: Debrew, Szuha község a pétervásári járásban < szláv suchy, sucht, száraz'; hasonló eredetű: Szuhogy, Szuhány; 1441: Zoha, 1463: Zwha, Hort község a hatvani járásban < big chr^tb ,agár'; az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben: Hwrth. (Mivel a hort szó köznévként egykor a magyarban is megvolt, vö. SzlJsz. I. 217, szláv eredete problematikusnak tekinthető.) Lippai lapos, tiszaszőlősi dűlőnév Heves megye déli részén < szláv lipa ,hársfa', Lipoczi ere (csermely; csurgó víz) Tiszanánán, a hevesi járásban < szláv lipa ,hársfa', Zagyva a Tisza jobb oldali mellékfolyója < big. sad'a, óbolg sazda ,korom'; változatok: Zogova (1208—1235), Zagva, Zogea, Zogua, Zagua < délszl. säd'ava < säd'a, vö. Jugoszláviában egy folyó neve: Zagavica, Zagouca (1201), mai neve: Cad'avica és a csak folyónév Sázava < sáze ,korom'; or. saza, szerb cad'a; (kormos, zavaros); Szúcs a pétervásári járásban, a Bükk hegység egyik szűk völgyében, közel a Laskó-patak forrásához < big. sokT>, ág, gally; oltóág, fiatal vessző'; e vö. szlovák: Suca (Trencsén m.), Sucavka: folyó neve az egykori Túróc megyében; 1349: Zuch; 1830 tájáról való térképen Szűcs körül: 146-