Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

dött a burzsoá-nacionalizmus és az idealista világnézet befolyása. Az országos politikában 1953 után megmutatkozott ingadozások sem tévesztették el hatásukat a felsőoktatásban. A nevelőmunkában nálunk is liberalizmus és bizonytalanság kezdett mutatkozni. Az 1955 márciusi párthatározat útmutatásai nyomán igyekeztünk sorainkat újra rendezni. Felléptünk a jobboldali nézetek terjedése, az elvtelenség és a perspektívátlanság ellen. Fokoztuk erőfeszítéseinket a tantestület ideológiai képzése terén is. Meg kell azonban állapítani, hogy mindezek a jó szándékú törekvések már nem jártak elegendő sikerrel. 1955 végén, még inkább 1956 elején országos méretekben megkezdődött az ellenforradalom ideológiai előkészítése, a revizionizmus elterjedése, a proletárdiktatúra eszmei talajának fellazítása. Ilyen körülmények között már alig tudtunk gátat vetni egy megindult ártalmas folyamatnak. Az ifjúság nem jelentéktelen tömegei — egyes megtévedt főiskolai oktatók támogatásával — átmenetileg belesodródtak az ellenforradalomba. A konszolidáció nehéz hónapjaiban az MSZMP főiskolai szervezete megalakulásának emlékezetes dátuma (1957. január 15.), mint egyetlen belső szilárd mag, újra kiindulópontja lehetett a nevelőmunka továbbvitelének. Ennek első érezhető mozzanata a főiskola KISZ-szervezetének 1957. március 21-i megalakulása volt. Tévedéseinket, hibás nézeteinket a párt segítségével tisztázva, új utakra léptünk. Nem könnyen, de viszonylag rövid idő alatt újra megteremtettük az alkotó munka új feltételeit. Az oktatás és nevelés céltudatosságában, eszmei tisztaságában igen hamar elérte, sőt túlszárnyalta •az ellenforradalom előtti színvonalat. Az 1958—59-es tanévben sikerült ezen a nehéz területen az első konkrét lépést megtenni. A kisváros nyugodt és csendesebb légköre sokat segített. Kevesebb volt a más irányú, a miénket részben keresztező erkölcsi és ideológiai hatás. Hallgatóink 75 százaléka diákotthonban lakott. Kedvezőek voltak szubjektív feltételeink is. A tantestületnek mintegy 30 százaléka párttag volt. KISZ-szervezetünk 1958 nyaráig átesett bizonyos gyermekbetegségeken. A felhígulás veszélyét kikerülve, a hallgatóságnak mintegy 50 százalékát foglalta magában. A főiskola vezetése egységes és mentes volt a belső széthúzástól. A nevelőmunka elsőrendű színteréül a diákotthonokat jelöltük ki. Lehetőleg gondosan bíráltuk el a felvételeket, a felvettekkel pedig elfogadtattuk nevelési programunkat. A hét egy napjának estéjét diákotthoni világnézeti estté nyilvánítottuk, ahol a szobaközösségek a szűkebb kollektíva belső tanulmányi, politikai és erkölcsi problémáival foglalkoztak a kritika és önkritika légkörében, legtöbbször tanáraik társaságában. Az eredmény nem maradt el. A KISZ központi vezetősége és a Művelődésügyi Minisztérium együttes határozata alapján mindkét diákotthonunkat (Hámán Kató és Kun Béla kollégiumok) a politikai nevelőmunka eredményeként kollégiummá nyilvánította. A nevelőmunka hatékonyságáért folytatott erőfeszítéseink nem csökkentek. 1960 őszén a magyar felsőoktatásban valószínűleg elsőként létrehoztuk azon fiatal oktatók szervezett csoportját, akik arra vállalkoztak, 10