Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A tanszékek nevelő munkája, különös tekintettel az eszmei-politikai nevelésre

nem merülhet ki egyszerű hivatkozásokban, ellenkezőleg, szorosan és szervesen bele kell épülnie a szaktudomány rendszerébe, s annak eredményeivel összhangba és egységbe kell kerülnie. A továbbiakban konkrét formábar^ szeretném bemutatni, hogyan fonódhat egybe a szaktárgyak tanításában a szakmai, tudományos és ideológiai képzés. A főiskolai oktatást éppen az különbözteti meg az alsó- és középfokú oktatástól, hogy az alapvető kérdésekben az ideológiai és tudományos igazságok egybeesnek, érveik egybehangzók, s mint ilyenek alkalmasak a tudományos világnézet megszilárdítására. A neveléstudományi tanszék tárgyai közül vegyük pl. a lélektant. Ez a tárgy általában azzal válhat az eszmei-politikai nevelés fontos tényezőjévé, hogy mint tudomány kétséget kizáróan igazolni tudja a lelki jelenségek függését az anyagi léttől, vagyis az anyagi elsődlegességét a szellemivel szemben. A tudományos világnézet alakítása szempontjából rendkívül jelentős továbbá annak igazolása, hogy a determinizmus mint a materializmus egyik sarktétele éppen úgy érvényes a lelki jelenségek keletkezésében és lefolyásában, mint a természet és társadalom életében; döntő jelentősége van annak a felismerésnek is, hogy az emberi tudat kialakulása hosszú évezredek eredménye, s fiziológiai alapja az idegrendszer, az ember tehát oszthatatlan pszicho-fizikai egységet alkot. Egy szűkebb témakör keretében a jellem c. egység feldolgozásának módja látszik alkalmasnak annak demonstrálására, hogyan kapcsolódnak szerves egységbe az oktatás folyamán a tudományos, a világnézeti és pedagógiai szempontok egymást feltételezve és kiegészítve. A kérdés tárgyalásánál foglalkoznunk kell a jellem eredetére és jellegére vonatkozó különböző nézetekkel s irányzatokkal, amelyek a tudomány köntösében jelentkeznek, s amelyek mindenike telítve van valamilyen ideológiai tartalommal, s annak megfelelő politikai tendenciákkal. Ilyen irányzat pl. a biológiai fatalizmus, amely szerint az ember jellemét döntően a veleszületett tulajdonságok határozzák meg. Ehhez az elmélethez közvetlenül kapcsolódik a rasszizmus, a fajelmélet, amely egyes népcsoportok és emberi fajták magasabbrendűségét hirdeti. Erre a tanításra épített végső soron a sorsanalizis lélektani irányzata, amikor a jellemet az ösztönökből vezette le, s a jellemvonások alapjait is ott kereste. így talált természetes alapot például az agreszsziónak, a mások irányában megnyilvánuló támadó magatartásnak az értelmezésére és igazolására. így szolgáltatott a polgári pszichológia alapot, hogy az emberi társadalomban is a dzsungel törvényét alkalmazzák, amely szerint az erősebb félnek joga van a gyengébbet megsemmisíteni, leigázni és kizsákmányolni. Ez az embertelen törvény alkalmas arra is, hogy a gyarmati rendszert igazolja és jogosságát vitassa. A leiektan főiskolai oktatásának feladata ebben a kérdésben a tudomány eszközeivel igazolni a fenti nézetek tarthatatlanságát, tudománytalanságát. Ugyanakkor bizonyítani, hogy az emberi magatartást megszabó jellemvonások nem velünk születnek, hanem azokban a gazdasági-társadalmi viszonyokban gyökereznek, amelyekben az em80