Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

A szakirodalom megfelelő része a következő magyarázatot adja a kérdésre: „Vannak olyan időszakos források is, amelyeknél a periódus meglehetősen állandó. Ezeknél a hasadékok vize napszintre jutás előtt egy kisebb-nagyobb térfogatú üregben gyűlik össze, amely üreget a B—F szivornya köti össze a forrásnyilással. Amíg az üregben a vízszint el nem érte a szivornya záradékmagasságát, a forrás vízszolgáltatása szünetel; a szifonhatás megindulásától mindaddig folyik a víz, míg a szivornya a B befolyási fejnél levegőt nem kap. Ilyen pl. a Bihar hegység déli oldalán fakadó Kalugyer forrás." (Németh Endre: Hidrológia és hidrometria. Bp. 1954. Egyetemi tankönyv 315—316. oldal.) Az időszakos források működése. B-bemenet, F-forrás. (Németh Endre) „Az időszakos források működése a közlekedő edények törvényén alapszik. A forrás nyílása felett kissé magasabban, a hegy belsejében légmentesen zárt térben kisebb-nagyobb üreg helyezkedik el, amelyet egy csőrendszer köt össze a külvilággal. Az üreg, egy az üreg felső részébe torkolt csővel, a csordogáló karsztvízzel tart összeköttetést. Ha az üreg vízzel annyira megtelik, hogy a víz magassága az üregben eléri a levezető cső magasságát — ez a folyamat az üreg nagyságával és a csordogáló víz mennyiségével arányos ideig tart — az üregből kivezető csőrendszeren keresztül megindul az üregben felgyülemlett víz lefolyása. Az üreg kiürülése után a játék elölről kezdődik." (Bulla Béla: Általános Természeti Földrajz. Bp. 1953. I. Egyetemi tankönyv 413. oldal.) 586