Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével
öntudata egy fokon állana az ember öntudatával. Nem állanak és nem állhatnak vele egy fokon a szervek fejlődésének tökéletességenél fogva. A szerves lények — az ember kivételével — a merev konzervatizmus képét mutatják. A fecske évezredek óta egyformán építi fészkét és a beszélő hangjai és a hangjának modulációja sem változott és mégis változnia kellett, mert egyszerre minden fejlődés nélkül nem repülhetett ki a Minerva fejéből — de az ő evolúciója olyan lassan haladt és halad, hogy azt évezredek, sok évezredek folyamán a disztingváló ember észre sem vehette és legfeljebb az akklimatizációt, a domestikációt vette észre — és az ember volt az, aki az általános fajból keresztezés útján más típusokat alkotott — újakat és meglepően szépeket —, de viszont az őstípusban megvolt az az erő vagy akarat vagy szimpátia, amely a keresztezésbe mintegy belement és engedelmeskedett. Egyelőre elég erről . . . Én hiszem és vallom, hogy minden szerves lénynek megvan a maga szerveinek megfelelő öntudat érzése, de hogy ezt az érzést objektiválni tudja-e és hogy miképpen objektiválja — ez a nagy titok. A természettudomány a maga követelő bizonyossági igényeivel mindent tagad, amit be nem bizonyíthat, de e tagadás mögött ott van mindig a valóság és ezt a be nem bizonyítható valóságot, az ember-lélek intuitív ereje érzi, látja. Az ember repülését — chimerának tartották . . . Ikarus repüit . . . leesett — Leonardo da Vinci a madarak repülését akarta utánozni. . . őrültségnek mondta az akkori tudomány és Blériot átrepülte az angolok csatornáját! Temesvár, 1913. ápr. 18. A háborúk éppen olyan buták ... és éppen úgy pusztítanak mint az áprilisi, májusi fagyok. Az egyes ember — nem, az emberek milliói nem akarják a háborúkat és mégis van háború, embermészárlás, pusztítás, holott a mindenféle érdekek más módon is megoldhatók volnának — például nemzetközi bíráskodás útján. Az ember még nem fejlődött annyira, hogy a pusztítás ösztönétől megszabadulhatott volna. Atyáskodó katonaerők uralkodnak rajtunk, akik jobban vélik ismerni a mi érdekeinket, mint mi. Rettenetesen félelmes a háború és hasonlatos ehhez a mi áprilisi gyilkos hidegünkhöz. Az a szegény szép és egészséges fiatal bolgár, görög, szerb és török katona a fiatal életét a géppuska elé, a robbanó ágyúgolyó elé viszi az utána következő generáció érdekei miatt! Micsoda impertinens hazugság volt az első háború, amit valamely emberformájú ördög megindított. Az özvegyek, árvák lelke megder546