Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

A fehérjehozam átlagviszonylatban természetesen lényegesen több, mind a szemes, mind a tömegtakarmányok viszonylatában. Míg a szemtermés fehérjetartalma 13,3 százalékkal nőtt, a tömegtakarmányoké 105 százalékkal. Együttes viszonylatban is 24,3 százalékkal lett több a fehérjehozam átlagosan. A tűzbab szaporodási százaléka átlagosan csak 406 százalék (315— 450 átlaghatárok, 147—773 szélső határérték között). Az összes parcellák közel fele 400 százalékon felüli szaporítási hányadost mutatott. Figyelembevéve azt, hogy a kései vetés miatt igen sok hüvely zölden maradt, e köztes termesztés szaporítási százaléka jobb, mint a gyakorlatban folyó tiszta tűzbab-termesztés ilyen irányú eredménye. Természetesen a szaporítási százalék növelése terén mind nemesítési, mind szelekciós vonalon sok a tennivaló e növénynél. Következtetés A tűzbab köztestermesztési kísérletek során nyert tapasztalatok alapján a következő tanulságok vonhatók le: 1. A tűzbab az eddigi termelési tapasztalatoktól eltérően a kukorica között köztesként az eddigitől kisebb kézimunka igénnyel termeszthető. Eddig ugyanis, 1,2x1,2 m. sor és tőtávolságra karós rendszerben termesztették. Ezért munkaigényessége, valamint alacsony szaporítási százaléka miatt csaknem mindenütt felhagytak termesztésével, magas szerződéses átvételi ára ellenére (q/1600—2800 Ft.). 2. A tűzbab köztes termesztése során az a hiedelem, hogy a tűzbab elnyomja a kukoricát, nem vált valóra. így a 40—10 cm-es tűzbab-tőtávolságból a 10—20 cm-es tőtávolság adatai irányadók a további kísérletek szempontjából, annál is inkább, mivel ezt is csak többlet-vetőmaggal lehet elérni. A megközelítőleg 15 cm tőtávolságot elért tűzbabos parcellák eredményei azt mutatták, hogy kat. hold viszonylatában elérhető — közepesnél rosszabb talajviszonyok esetében is — öntözés nélkül: 23 q májusi morzsolt értékű kukoricatermés mellett 4,04 q tűzbabszemtermés 60 q kukoricaszár, 24 q tűzbab zöld, és 500 szaporítási százalék. Mindezek annyit jelentenek, hogy ilyen tőtáv elérése esetén a kontrollhoz viszonyítva elérhető termésnövekedések keményítőértékben elérik a 20—30 százalékot, míg emészthető fehérjében össztakarmány viszonylatában 70, és tömegtakarmány oknál 200—250 százaléknyi a többlettermés. Feltételezhető azonban, hogy a 10 cm tőtávolság elérésével korábbi vetéssel (május közepe, vége helyett, április közepe) jobb talajon a fehérjetermelés az így elért többletnek is kétszeresére növelhető (kukoricaszár—tűzbabzöld szilázsnál 14—16 százalék fehérje koncentrációra), ami az országos kukoricatermesztés részbeni köztesítése esetében is az országos fehérjehiány jórészbeni pótlását jelenthetné. Megállapítható ugyanakkor az adatok alapján, hogy a tűzbab a kukoricatermésre csök516