Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

kentőleg hat (r = —0,33), bár ennek mértéke signifikánsan nem bizonyított (P => 10 százalék). 3. Nem tértünk ki a kísérlet során a tűzbab vetésének, betakarításának gépesítésére, a kukorica és tűzbab vegyszeres gyomirtására. Ezek még ma nem megoldott feladatok. Erre nem is voltunk tekintettel. Ha ugyanis a kísérletet további termesztési változtatása során (100x50 cm-es sortávú, 30—40 cm-es tőtávolságú kukorica vetés, 100x50 cm-es sortávú, 6—18 cm-es tőtávolságú tűzbabvetéssel) az eredmény megfelelne a fehér jenövelés kívánalmainak, érdemes lenne a gépészeti és vegyészeti szakembereknek e kérdéssel foglalkozni. Ez esetben ugyanis nemcsak magyarországi, de világviszonylati jelentőségű lenne e kérdések megoldása, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a tűzbab szemtermése elsőrendű népélelmezési fehérjedús táplálékként is számításba jöhetne. összefoglalás Szerzők a takarmányozásra országosan használt kukoricaszár fehérje hiányának megszüntetésére egy Dél-Amerikából származó növényt, a tűzbabot (Phaseolus coccineus) termesztették Istók B. azon megfigyelése alapján, hogy e növény a kukoricatörés időszakában még teljesen zöld, de alsó-, középső hüvelyei már beértek. A tűzbabot egytényezős kísérletben a szokásosan vetett kukoricára (70x40 cm) 10, 20, 30, 40 cm-re vetették május közepe és június eleje között kisparcellásan és katasztrális hold viszonylatban 25—40 cm-re. A kísérlet értékelése során kiderült hogy: 1. bár a tűzbab — vetőmag használhatósági százaléka 94 % volt, a vetett tűzbabok a kései vetés és időjárás miatt a vártnál ritkábban keltek. A kukoricát a legsűrűbb vetésű tűzbab sem nyomta el. 2. A kukorica szemtermésének a tűzbab, katasztrális hold viszonylatú vetésnél 13—17 százalékos terméscsökkenését okozta. A kisparcellás kísérletben a tűzbab vetési sűrűség és kukorica szemtermés r = = 0,2—0,3 korrelációt mutatott P = 10 százalék felett, jelezve, hogy a csökkentés mértéke nem szignifikáns. Ezzel szemben a 15 cm sűrűséget adó legsűrűbb vetésű tűzbab parcella (I—5) ill. parcellák (5. számúak) a következő százalékos eredményt hozták a tűzbabmentes kontrollok átlagához viszonyítva százalékban: II/5 kontroll 15 parcella cm tb. tőtáv. 5-ös parcellák 31 cm átl. tőt. Kukorica termésátlag 100 104 94,2 össz. kern, értékhozam 100 124 107,0 össz. em. feh. hozam 100 172 136.0 Az adatok azt jelzik, hogy ha a további kísérletek során ezek megerősítést nyernek, a kukoricával nyert fehérjedús tűzbabszem mint ab517