Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

Fajtakiválasztásra a kísérlet e szakaszában még nem gondolhattunk — mivel a tűzbab dísznövénykénti termesztése sem elterjedt. A kelés és növekedés tapasztalatai. Mind a kukorica, mind a tűzbab 4—7 nap alatt kelt ki. A növekedés során az a feltevés, hogy a tűzbab növekedése erőteljesebb lesz, mint a kukoricáé, nem vált valóra. A kelés utáni 20-ik napon pl. a kukorica magassága 30—40 cm o—8 levélben, a tűzbabé 20—30 cm 7—10 levélben. (1. ábra). 40—50 napra (július hó elején) a kukorica magassága 70—100 cm közötti, a tűzbab zömmel 40—-60 cm magasságú, s a kukoricán felfutott. A tűzbab ezidőre teljes virágzásban van. A kelés utáni 90—100 napra (augusztus vége) a tűzbab erősen virágzik és köt, néhány alsó hüvely pedig már érett. Szeptember végén (120—130 napra) virágzás alig van már, de az érés lassú. A hüvelyek átlag 20 százaléka érett csak (6—44 százalék határok között). Októberben a tűzbabszár és levél zölden maradt, legfeljebb az alsó levelek sárgultak meg a sűrűbb helyeken. Egyéb észrevételek: A tűzbab a növekedés során a talajt 30 cm ve2. ábra Tűzbab-kukorica június végén (a kukorica már magasabb, mint a tűzbab) 510 3. ábra Tűzbab levelek, hüvely