Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

5. ábra Tűzbab—kukorica teljes éréskor 4. ábra Tűzbab—kukorica a növekedés végén tési tősűrűség esetében is jól árnyékolta, nedvesen tartotta. 20 cm tőtávolság alatt a parcella alja dzsungelszerű sűrűségű volt. Amikor a kukorica alj levelei a kontroll parcellában már szárazak, a tűzbab melletti kukoricában alig száradók voltak. A tűzbabot a kísérletek során semmilyen növényi, vagy állati kártevő nem támadta meg, mindössze Kisújszálláson mutatkozott néhány zsenge tűzbab szemen állati kártevőtől származó rágási kár. Tőszám: Bár a tűzbab-vetőmag 94 százalékos csiraképességű és teljesen tiszta volt, a tűzbab tőszáma sehol sem közelítette meg a csiraképesség alapján várható elvetett magszámot. Ennek a vetés utáni száraz időjárás ill. a tűzbab vízigénye volt az oka. A 2. táblázat adataiból láthatóan a legtöbb parcellában a kukorica tőtávolsága a középső sorokban általában 50 cm körüli, néhol ennél több. Tehát több parcellánál a tervezettnél kevesebb kukorica maradt meg 1—1 sorban. Ehhez viszonyítva a kh-ra kivetített termés jónak mondható (2. táblázat). Tűzbabból a tervezett tőtávolságot még ke511