Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására

alapján csoportosította az egymáshoz közelállókat. A nigériai szavannák esetében így három csoportosulás, Poore kifejezésével élve, három „nodum" állott elő, melyek egymástól most már összességükben is szignifikánsan különböztek. így ez a három nodum minden bizonynyal három különböző asszociáció állományaiként fogható fel. A magyarországi fenyvestársulások összehasonlító vizsgálata során egészen más alapról elindulva végül én is — Ramsaytól függetlenül — az általa felállított formulához jutottam el, mint egyetlen lehetséges precíz számítási módszerhez. Gondolatmenetemet ismertetni kívánom már csak azért is, mert a gondolatmenetet követve a számítás igen egyszerűen végezhető el (pl. két nagy szintetikus tabella anyagának összehasonlítása kellő gyakorlattal maximálisan egy órát vesz igénybe!). Abból a munkahipotézisből indultam ki, hogy két, több felvételből álló, viszonylag homogén tartalmú cönológiai anyag akkor tekinthető egy asszociációhoz tartozónak, ha a két anyagban fellelhető közös elemek száma nagyobb, mint a megkülönböztető elemek száma. Ezzel szemben akkor tekinthető két különálló asszociációhoz tartozónak a két minta, ha a külön elemek száma felülmúlja a közös elemek számát. A két elemcsoport aránya eldönti egyszersmind a két vizsgá't társulás rokonsági fokát. Az asszociációk elkülönítésénél a középeurópai iskola szempontjainak megfelelően a konstanciaviszonyok figyelembevételét tartotta,m döntőnek, míg a dominanciaviszonyokat itt nem vettem figyelembe, mivel azok már inkább az ökológiai különbségeken alapuló szubasszociációk jellemzői. Közös elemnek tekintettem a két anyagból a közösen előforduló fajok százalékban kifejezett konstanciaértékei közül a kisebb kétszeresét, a nagyobb érték maradékát pedig hozzáadtam a csak egyik, vagy csak másik anyagban előforduló fajok százalékban kifejezett konstanciaértékeihez, mely utóbbiak így a külön elemek csoportját alkották. A közös elemekből nyert mennyiséget elosztottam a külön elemekből nyert mennyiséggel. Képletben kifejezve: ahol Sc a közös elemek, Id a külön elemek öszege. A kapott mennyiség nem százalékérték, hanem egy szám, mely — a munkahipotézis szerint — ha egynél kisebb, különböző, ha egynél nagyobb, hascnló társulásokról van szó. Példa: A két elképzelt összehasonlítandó anyagban, — melyek mindegyike, tegyük föl, hogy 5 felvételből áll — a következő a fajok előfordulása: A anyag B anyag Cs

5 H x ? Festuca vaginata 2.3 2.4 2.4 2.3 1.2 2.2 3.4 2.4 2.4 3.3 100 100 200 — Corynephorus 1.2 2.2 4.4 2.3 1.2 — — — — — 100 — — 100 29* 445