Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására

Az anyag B anyag A konst. %-ok B konst. °/o-ok Közös elemszám Külön elemszám Jasione montana 2.1 1.1 2.1 + — — — + — — 80 20 40 60 Spergula pentandra + + + + — + — — — — 80 20 40 60 Fumana procumbens — — — 1.1 — 42.2 3.2 1.1 — 20 80 40 60 Gypsophila arenaria + 1.3 + + 2.3 — 100 — 100 Teucrium charnaedrys — 1.1 + 1.1 — — 1.3 + — — 60 40 80 20 Antlhericum ramosum — 1.1 — 1.1 — — 1.1 — + — 40 40 80 — Festuca sulcata ± + + — — — — + + 60 40 80 20 összeg: 540 440 560 420 A fenti példánál a Festuca vaginata mindkét anyagban a felvételek 100 százalékában előfordul, itt a közös elem értéke 200, különbség nincs. A Corynephorus csak egyik, a Gypsophila csak másik anyagban fordul elő, 100—100 százalékban, mindkettő a külön elem értékét növeli. A többi fajnál már összetettebb a helyzet. Pl. a Spergula egyik anyag 80 százalékában, másik anyag 20 százalékában fordul elő. A faj esetében mindkét anyag közös jellemvonása az a 20+20 vagyis 40 százalék, amennyire mindkét anyagban egyformán fordul elő. Az A anyagban előforduló 80 százalékból csak a 20 százalék volt a közös jelleg a B anyaggal, a fennmaradó 60 százalék már a különbséghez írandó, hiszen az A anyagban ennyivel több van belőle, mint a B anyagban, ami mindenképpen megkülönböztető jellemvonás. Ugyanilyen elv alapján számítjuk a „közös" ill. „különböző" előfordulási értékeket a többi fajnál is. A „közös" és „különböző" értékeket összegezzük és a kettő aránya dönti el tulajdonképpen a két anyag hason560 lósági fokát. Jelen esetben ezek hányadosa = 1,33. Nagyon egyszerűen belátható, hogy ez a formula, hogy alakítható át a Sörensen ill. Ramsay-féle formulává. A tört számlálója változatlan marad, mert az általam számított közös elemek értéke éppen a Ramsayféle 22J min. érték. A nevezőbe viszont nem a különböző elemek értékének összege hanem a közös különböző elemek értékének összege kerül, mivel ez egyenlő kell legyen pontosan a két anyag összes elemeinek az összegével és egyszerűbben nyerhető. A példában szereplő 540 + 440 valóban egyenlő a másképp származtatott 560 + 420-al. Az így felálított törtet még százzal be kell szorozni és előttünk áll a Sörensen képletből továbbfejlesztett Ramsay-féle képlet; vagyis a K

x = képlet E d 29* 446